Javaslatok a készpénzforgalom csökkentésére a modern, átlátható és csalásmentes mindennapokért.
- Magyarországon rekord magas a készpénzállomány, az elmúlt években több mint duplájára – több, mint 5000 milliárd forintra – nőtt a hazai készpénzforgalom. Ez pedig jelentős társadalmi költségeket jelent elsősorban a vállalatok, a pénzforgalmi szolgáltatók, a háztartások, illetve az állam számára. Ezáltal jelentősen növekszik a szürke- és feketegazdaság bővülésének kockázata, ami csökkenti az adóalapot, és torzítja a gazdasági versenyt. Összességében Magyarország versenyképességét rontja az európai viszonylatban is magas készpénzforgalom.
- Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés történt a gazdaság fehérítése érdekében, ennek is köszönhető, hogy a magyarországi „rejtett gazdaság” mérete 2009 és 2015 között trendszerűen csökkent. A készpénzforgalom jelentős növekedése azonban hozzájárult, hogy az utóbbi években ismét növekedjen a szürkegazdaság mérete.
- A készpénzfizetést az üzleti és lakossági szektorban is csökkenteni kellene. Magyarországon továbbra is a készpénzes fizetési megoldások a legelterjedtebbek, ugyanakkor 2016-hoz képest az idei évre jelentősen – 10 százalékponttal – megnőtt azok aránya, akik, minden lehetséges esetben a kártyás fizetést választják. Míg 2016-ban megközelítőleg 800 ezer, 2018-ban már 1,4 millió ember fizetett minden lehetséges esetben kártyával. A lakossági körében is érzékelhető a kártyás fizetési lehetőségek elterjedése, a megkérdezettek 52 százaléka – a két évvel ezelőttinél 8 százalékponttal több válaszadó – tudott mindenhol kártyával fizetni, ahol szeretett volna.
- A rezsi befizetése jellemzően a készpénzhasználat egyik legnagyobb területét jelenti Magyarországon. A közüzemi számlák kifizetésekor a sárga csekkes értesítést kapók 54 százaléka minden esetben készpénzt használ, ráadásul a bankkártyabirtokosok több mint harmada is minden esetben a készpénzes fizetést választja a közüzemi számlák kiegyenlítésekor.
- A készpénzes fizetés leggyakoribb okai között a megszokás áll, ezt követi, hogy többen csak készpénzt tartanak maguknál, illetve nem bíznak más fizetési megoldásokban. A kártyás fizetéssel elégedetlenek többsége költségesnek tartja az elektronikus fizetési módokat. Ezen okok mindegyike arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is érdemes lehet további lépéseket tennie a döntéshozóknak. Ebből a célból érdemes lehet létrehozni egy állandó jelleggel működő és rendszeresen ülésező Gazdaságfehérítési Munkacsoportot, amely kormányzati, gazdasági és piaci szereplők számára biztosíthat állandó együttműködési fórumot. A testület egyúttal napirenden tarthatná a gazdaságfehérítés legfontosabb kérdéseit, aktualitásait és teendőit. Célunk, hogy a készpénzhasználat gazdasági szerepének ezen hazai trendjeit figyelembe véve, olyan javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek alkalmasak további megvitatásra, gondolkodásra.
A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.