A MAGYAR ÉS A SZERB KORMÁNYOK A LEGSTABILABBAK KÖZÉP-EURÓPÁBAN, S A MAGYAR, SZERB ÉS A LENGYEL KORMÁNYTELJESÍTMÉNY A LEGJOBB 2021-BEN - Nézőpont Intézet

A MAGYAR ÉS A SZERB KORMÁNYOK A LEGSTABILABBAK KÖZÉP-EURÓPÁBAN, S A MAGYAR, SZERB ÉS A LENGYEL KORMÁNYTELJESÍTMÉNY A LEGJOBB 2021-BEN

2021-ben a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását – ez derül ki a Nézőpont Intézet összehasonlító elemzéséből. Egyértelműen kimutatható, hogy a kormányok stabilitása és teljesítménye összefügg. A gazdasági, munkahely-teremtési, az államadóssági és az átoltottsági adatok alapján a magyar, a szerb és a horvát, valamint a példátlan külföldi nyomás alatt álló lengyel kormány teljesítménye alakult a legjobban.

A közép-európai régió legstabilabb kormányai Magyarország, Szerbia és Horvátország. Sem belső konfliktusok, sem erős kihívók nem veszélyeztetik hivatalban maradásukat. A 12 vizsgált ország közül 5 országban történt kormányváltás idén. Ausztriában kétszer, Romániában és Szlovákiában egy alkalommal, ciklus közben bukott meg a kormányfő, míg Csehországban és Bulgáriában a választások után alakult új kabinet. További három országban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban ugyan nem volt kormányváltás, a kormánykoalíciókat belső konfliktusok terhelik és a parlamenti többség fenntartása folyamatos nehézséget okoz.

  KORMÁNYSTABILITÁS KORMÁNYTELJESÍTMÉNY
ORSZÁG rangsora pontszáma 

(+4 > -4)

rangsora pontszáma 

(+4 > -4)

Lengyelország 4. 0 1. 2
Csehország 7. -2 7. -1
Szlovákia 11. -3 9. -2
Magyarország 1. 4 1. 2
Ausztria 4. 0 6. 0
Szlovénia 11. -3 4. 1
Horvátország 3. 2 4. 1
Szerbia 1. 4 1. 2
Montenegró 7. -2 9. -2
Észak-Macedónia 6. -1 9. -2
Románia 7. -2 7. -1
Bulgária 7. -2 12. -3

Az elemzés +4 és -4 közötti pontszámmal értékelte az egyes kormányok kormányzati stabilitását és kormányzati teljesítményét, és e pontszámok összevetésével állították össze a kormányzati stabilitás és kormányzati teljesítmény rangsorát.

A kormányzati stabilitást a kormányfő és kormánytagok állandóságán, a parlamenti többség stabilitásán, a kormány alkotmányos intézményekhez fűződő viszonyán, valamint a kormányok társadalmi támogatottságán keresztül értékelték. Mindez azt is jelenti, hogy az alkotmányos intézmények közötti harmónia vagy a parlamenti kormánytöbbség állandósága növeli a stabilitást, még akkor is, ha a kormány összetétele változik is.

A kormányzati teljesítmény indikátoraiként a gazdasági növekedés és a munkanélküliség 2021-es makrogazdasági mutatóit használta az elemzés, valamint az államadóssági ráta alakulását vette figyelembe. Ezeken felül a koronavírus elleni oltás arányát vizsgálja a jelentés, mivel ezen mutatók alakulása közvetlenül a kormányzati felelősségi körbe tartozik.

A Nézőpont Intézet elemzése bizonyította, hogy az egyes országok kormányzati stabilitása és kormányzati teljesítménye szorosan összefügg. Inkább az eltérések igényelnek magyarázatot, mint azok a példák, ahol a stabil kabinetek sikeresek is. Azok a kormányok gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban tudtak reagálni a koronavírus okozta gazdasági, egészségügyi és társadalmi nehézségekre, amelyek idejét és energiáját nem a belső konfliktuskezelés és a parlamenti többség szervezése kötötte le.

A kormánystabilitás és a kormányteljesítmény összefüggését támasztja alá Magyarország és Szerbia példája: mindketten a két rangsor elején végeztek. Horvátország szintén stabil kormánya a koronavírus kihívásait is sikeresen kezelte. Lengyelország az egyetlen, ahol nehéz volt 2021-ben megőrizni a kormánytöbbséget, az ország mégis sikeresen kezelte a koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi kihívásokat.

A három választással terhelt Bulgária kormányzata 2021-ben egyértelműen instabilnak nevezhető, így nem meglepő, hogy a bolgár kormányzatok teljesítménye is a rangsor végére került. Hasonló volt a helyzet a folyamatos koalíciós vitákkal és 2021-ben kormányfő-váltással terhelt Szlovákiában is, amely a teljesítmény alapján a 12 ország között csak a 9. helyen végzett. Üdítő kivétel Szlovénia, amelynek kormánykoalíciója nem lehetett biztos az év elején a túlélésében, de a közelgő választás és az uniós elnökség is segített stabilizálni helyzetét, s így jó munkát végzett: teljesítménye alapján a negyedik legjobbat a régióban.

Az elemzést a Nézőpont Intézet a 12 ország szakértőivel együtt 2021. december 10-én megvitatta és véglegesítette. Az elemzés elérhető itt.