A MAGYAROK ÁDER ÚJRAVÁLASZTÁSA MELLETT
Az Áder Jánost államfőként megnevezni tudó magyarok (a teljes felnőtt népesség 56 százalékának) közel háromnegyede (73 százalék) elégedett a köztársasági elnök munkájával.
Ezen a bázison ugyanakkor még az őt ismerő Jobbik-szimpatizánsok 78, az MSZP-szimpatizánsok 65 és a DK-szimpatizánsok 42 százaléka is így vélekedik – derül ki a Nézőpont Intézet 2017. március 3-7. között készült közvélemény-kutatásából.
Az adatok azt mutatják, hogy Áder János klasszikus államfői szerepfelfogása egyértelműen szimpatikus a magyar lakosságnak, az elmúlt öt évben pártpolitika felett álló politikai szereplővé vált, mely az egyik legfontosabb elvárás a mindenkori köztársasági elnökkel szemben. A kutatás arra is rámutat, hogy a Fidesz–KDNP részéről jó döntés volt Áder János jelölése: a teljes felnőtt népesség 54 százaléka szerint a jelenlegi államfő újraválasztása előnyös Magyarország szempontjából. Ezzel szemben Majtényi Lászlóról a baloldali szimpatizánsoknál is kevesebben, csupán a teljes felnőtt népesség 14 százaléka gondolja ezt.
Hiába sikerült tehát a balliberális pártoknak konszenzust kialakítaniuk Majtényi László személyében, a baloldali szimpatizánsok relatív többsége is Áder Jánost tartja a jobb jelöltnek. Egyedül a DK szimpatizánsai körében került relatív többségbe (46 százalék) azoknak az aránya, akik szerint Majtényi László elnökké választása lenne előnyösebb az ország számára. Jól látszik tehát, hogy Majtényi László nemhogy pártok felett álló, nemzetegyesítő jelöltté nem vált, de még az őt jelölő politikai erők szimpatizánsait sem tudta maga mögé állítani.
2012. május 10-i beiktatása óta klasszikus államfői szerepfelfogást töltött be Áder János. Az újrázó államfő első ciklusa során nem konkrét programpontokat, hanem egy úgynevezett elnöki küldetést hajtott végre. Ennek legfontosabb eleme a teljesítmény megbecsülése és a környezetvédelem volt. A környezetvédelem ügye iránti elkötelezettség Sólyom László után Áder János elnökségében is fontos helyet foglalt el, az ökológiai problémák kérdése ráadásul a hagyományos pártpolitikai szempontok fölött áll, így annak képviselete illeszkedik az államfők által vállalt klasszikus szerephez.
A mindenkori államfő számára elsődleges feladat a normativitás feletti őrködés, így a pártok erőteljes törekvései ellenére sem engedhet soha a napi aktuálpolitikai nyomásoknak. Ennek megfelelően Áder János a törvények vizsgálatánál mindig azt vette szemügyre, hogy a normaszöveg megfelel-e az alkotmányossági követelményeknek, így ha kellet, a kormánypárti többséggel szemben is használta eszközeit. Az elnöki vétók intézményével viszonylag sokszor élt, hivatalban töltött ideje alatt összesen 28 esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, öt alkalommal pedig az Alkotmánybíróságnak küldte az adott törvényt.
A teljes elemzés innen letölthető.