A RENDŐRATTAK FELELŐSSÉGE

2006. október 23-ai események, Gyurcsány Ferenc és a rendőrség megítélése ma

Tizennégy évvel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány alatt alkalmaztak a rendszerváltás óta erőszakot egyedül a politikai ellenféllel szemben. Az akkori rendőri beavatkozást ma a magyarok 40 százaléka tartja jogszerűtlennek. A felelősök is egyértelműek: a válaszadók 63 százaléka szerint Gyurcsány Ferencnek távoznia kellene a közéletből, 62 százaléka szerint viszont hazánk ma már büszke lehet rendőrségére.

2006. október 23. rendszerváltozás utáni politikatörtént fekete napja volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz által szervezett emlékező nagygyűlésnek a rendőrség – a szélsőjobboldali randalírozók elleni fellépésre hivatkozva – könnygázzal, gumibottal és lovasrohammal vetett véget. Sem előtte, sem utána nem fordult elő 1990 után erőszak alkalmazása a magyar politikai versenyben, az csak a posztkommunista kormány alatt következett be, éppen a fontos évfordulón. Az akkori „rendőrattakként” elhíresült botrányért legalább a politikai felelősség Gyurcsány Ferencet és kormányát terheli, s ez elől tizennégy évvel az események után sem tud menekülni. Ekkor szerveződött újjá a Jobbik is, amely zászlajára a Gyurcsány-ellenes politikát írta. Innen nézve különösen abszurd, hogy a mai Jobbik Gyurcsány Ferenc szövetségese.

A Nézőpont Intézet a szomorú évforduló alkalmából közvélemény-kutatásban vizsgált a történtek társadalmi megítélését. A civil áldozatokkal járó rendőri beavatkozást ennyi év távlatából a magyarok 40 százaléka tartja jogszerűtlennek, ahogy már 2016-ban is ennyien gondolkodtak hasonlóan. Érdekes kijózanodás, hogy 2016-ban még a magyarok 34 százaléka nevezte jogszerűnek a történteket, idén már csak 24 százalékuk mondta ezt. A rendőri erőszak felbolygatta a magyar politikát, s meghatározó generációs élménnyé vált. A harminc év alatti „mai fiatalok” azonban nem emlékeznek már a történtekre, 53 százalékuk nem tudta megítélni a jogszerűség kérdését sem.

A brutális fellépést egyes rendőrök követték el, azonosító számok híján velünk szemben nagyon lassan és szerény eredményekkel zajlott a jogi felelősségre vonás. A közvélemény azonban gyorsan megítéli kit tart felelősnek. 2020 őszén a magyarok 30 százaléka mondta azt, hogy Gyurcsány Ferenc, illetve az általa vezetett kormányt tartja felelősnek azért, „hogy a 2006 október 23-i megemlékezés után több civil is megsérült”. Az akkori kormányfő értelmezését, miszerint a Fidesz keltette politikai hangulat és a rossz helyszínválasztás okolható a történtekért, ma már csak a válaszadók 7 százalékát győzi meg. További 26 százaléka a megkérdezetteknek viszont mindkét felet felelősnek tartja.

Gyurcsány Ferenc ekkor vesztette el tartósan társadalmi támogatottságát. A 2006-os választás után váratlanul bevezetett megszorító intézkedések, az őszödi beszéd morális és kulturális mélypontja után a rendőrség alkalmazása a politikai ellenféllel szemben az akkori kormányfő tartós népszerűségvesztéséhez vezetett. 2020 októberében a magyarok 63 százaléka véli úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek „vissza kellene vonulnia a politikától”, s csupán 20 százalékuk ellenzi ezt. Érdekes fordulat, hogy a Gyurcsány melletti tábor két év alatt is jelentősen csökkent. 2018 szeptemberében még a magyarok 30 százaléka szükségesnek tartotta Gyurcsány politikai szerepvállalását.

A rendőrség ezzel szemben nem szenvedett tartós károkat, a politikai döntéshozókra és nem a döntések végrehajtóira neheztelnek a magyarok. Arra a kérdésre, hogy Magyarország büszke lehet-e a rendőrségére, 62 százalék felelt igennel, s csak 25 százalék nemmel. Az egykori brutalitást alighanem az illegális migrációval szemben tapasztalt bátor fellépés feledtette.

Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével készült 2020. október 20–21. között. A kérdőívek átlagos kitöltési ideje: 15 perc. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.