BEMUTATTÁK A NÉMET-MAGYAR BAROMETER 2021-ES EREDMÉNYEIT

2021. november 22-én a Nézőpont Intézet a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával létrejött közvélemény-kutatás idei eredményeit prezentálta egy konferencia keretén belül, mely felmérésből többek között az is kiderült, hogy a magyaroknak jobb a véleménye a németekről, mint a németeknek honfitársainkról. Ennek okát elsősorban a német média Magyarországról és a magyar politikáról alkotott téves képében kell keresnünk – hangzott el a NI és a KAS közös rendezvényén, amely már negyedik alkalommal került megrendezésre.

Az eseményen köszöntőt mondott Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a bemutatásra került felmérés, valamint az említett intézmények jelenléte nagyban hozzájárul a német-magyar kapcsolatokról kialakult hamis kép ellensúlyozásához, továbbá szakmaibbá és tárgyilagossá teszi a közbeszédet, pontos tényekkel alátámasztja azt. Kiemelte, hogy „mindenképpen büszkék lehetünk arra, amit elért ez a két ország a kapcsolata során, ez pedig azt az alapot képezi, amire építkezhetünk.”

Az együttműködés részeként ismertetett reprezentatív tanulmány már a negyedik a sorozatban, amelynek adatfelvétele 1000 fő bevonásával 2021 augusztusában készült. A tanulmány eredményeinek prezentálásakor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, azokról a kérdésekről, hogy milyen konkrét szerepekben fogadná el az adott nemzet a másik nemzet tagjait, úgy nyilatkozott, hogy az eredmények az előzetes feltételezéseket is felülmúlták. Megállapította, hogy a két adatsor „azt támasztja alá, hogy a magyarok ugyanolyan nagy becsben tartják a németeket, akármilyen társadalmi szerepről is legyen szó, mint a németek a magyarokat.” A tavalyi eredményhez hasonlóan a magyarok 68%-a van jó véleménnyel Németországról, ez néhány százalékos csökkenés a tavalyi 72%-os pozitív megítéléshez képest. Mindkét nemzet megkérdezettjei támogatnák a két ország közötti együttműködés megerősítését, mind a németek és mind a magyarok az éghajlat változás elleni határozott európai fellépésben látják a jövőbeni kooperáció kulcsát. Mindent összevetve elmondható a kérdéssorra adott válaszokról, hogy a magyarok részéről javarészt növekvő, a németek részéről pedig enyhén hanyatló a kétoldalú viszony társadalmi megítélése, azonban „a magyarok optimizmusa nehezen cáfolható” – vélekedett Mráz Ágoston.

Ezt követően Boris Kálnoky a Mathias Corvinus Collegium újraalapított médiaiskolájának vezetője moderálásával panelbeszélgetés zajlott Mráz Ágoston Sámuel és Prof. Dr. Werner J. Patzelt, az MCC Magyar-Német Intézetének vendégkutatója között. A beszélgetés során Patzelt Professzor olyan új generáció születéséről beszél, aki csak a médiából tájékozódik, kiszorítva azt a korábbi generációt, aki átélte az újraegyesítést, azt a hálaérzetet, amit a német nemzet a magyarok felé tanúsított a vasfüggöny megnyitásakor. A kérdés pedig az, hogy „ezt a generációs változást mennyire látjuk negatív vagy pozitív irányban.” Tézise szerint minden, a tanulmányban ismertetett adatnál tetten érhető a „távoli és közeli kép” ellentétje, ahol a közeli kép a saját tapasztalat, a távoli pedig a médiumokon keresztüli tájékozódás, ezáltal formálva a társadalom megítélését. A migráció témáját érintve, hozzátette: „Ha a többiek ezt a tanulási folyamatot még nem zárták le, aminek alapján az ember mást cselekszik, mint addig, akkor az embert kritizálják a többiek, mert az a megszokottól eltér. A magyarok a migrációra már akkor reagáltak, amikor a többiek még el sem hitték, hogy kéne erre a helyzetre döntően reagálni”.

A bemutató végén Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója megköszönte a Nézőpont Intézetnek a felmérés eredményeinek összesítését, valamint a szakmai beszélgetésben résztvevők jelenlétét. Úgy vélte, jó hír, hogy ilyen kiválónak ítélhető meg a nemzetek egymás által való elfogadottsága. Kiemelte, hogy a bilaterális kapcsolatok helyzete cselekvési kötelezettséget is von maga után, hiszen a jó alapok segítségül szolgálnak a Magyarországról kialakított hamis képek korrigálásában, ehhez pedig mind a Konrad-Adenauer-Stiftung, mind a Nézőpont Intézet hozzá tud járulni személyes kapcsolatok, illetve felszólalások, szereplések révén, hogy a reális kép országunkról eljusson Németországba.