ENYHE OPTIMIZMUSSAL VÁRJUK A 2022-ES ÉVET

Többségben vannak azok a magyarok (52 százalék), akik pozitívan értékelik az idei év alakulását általánosan az ország szempontjából – derül ki a Nézőpont Intézet 2021 végi közvélemény-kutatásából. Ennél is többen, a felnőtt magyarok 55 százaléka tekint enyhe optimizmussal a jövőbe. Szerintük Magyarország szempontjából 2022 „inkább jól fog alakulni”.

A magyarok többsége (52 százalék) szerint inkább jól alakult a 2021-es év, Magyarország szempontjából. A 2021-es évvel elégedetlenek egyértelműen kisebbségben (42 százalék) vannak. Így közel 4,2 millióan, több mint másfélszer annyian ítélték meg pozitívan az ország általános helyzetét, mint ahányan tették azt tavaly. 2020 év végén, a második járványhullám csúcsán, még csak közel 2,5 millió magyar (a felnőtt lakosság 31 százaléka) értékelte az elmúlt évet pozitívan, s több mint 5 millióan (65 százalék) negatívan. A felmérés idei eredményei alapján elmondható, a közvélemény kigyógyult a járványból.

A pozitív visszatekintés jó alap a derűlátó jövőbe tekintéshez. Arra a kérdésre, hogy „Magyarország szempontjából” inkább jól vagy inkább rosszul fog-e alakulni a következő év, 2021 végén a felnőtt magyarok 55 százaléka felelt úgy, hogy „inkább jól fog alakulni” és csak 27 százaléka bizonyult borúlátónak. Több mint egymillió olyan honfitársunk van, akik ugyan 2021-et negatívan látták, de 2022-et enyhe optimizmussal várják. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy 2020 végén is hasonló arányban voltak az optimisták 2021-re vonatkozóan (56 százalék), alighanem az oltások megkezdésében bizakodva, de akkor még többen voltak a pesszimisták (34 százalék).

A magyarok többségének elégedettsége 2021-gyel és enyhe optimizmusa 2022-re vonatkozóan nemcsak a koronavírus szempontjából fontos, hanem a 2022-es választási kampányra is hatással lehet. A baloldal választási esélyét nemcsak belső vitái, de a proteszthangulat hiánya is gyengíti.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása 2021. december 20. és 23. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.