NÉZŐPONT: A TISZÁSOK ÉS A FIDESZESEK UGYANÚGY GONDOLKODNAK KÁDÁRRÓL ÉS A SORTÜZEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ: Nagy Imréről 64, Kádár Jánosról csak a magyarok 41 százalékának van pozitív véleménye (18, illetve 41 százaléknak negatív). A volt pártfőtitkárt a tiszások és a fideszesek is azonosan értékelik. Az 1956-os forradalom utáni sortüzek elkövetőinek élethosszig tartó felelősségét is ugyanolyan arányban támogatja a két politikai tábor (71, illetve 70 százalék) a Nézőpont Intézet 2026 októberi felmérése szerint.

Nagy Imre megítélése

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából a Nézőpont Intézet megvizsgálta a két legfontosabb történelmi szereplő mai népszerűségét. A kommunistából vértanúvá vált miniszterelnökről, Nagy Imréről a mai magyar választók mintegy kétharmadának (64 százalék) inkább pozitív képe van, de közel ötöde (18 százalék) negatív véleménnyel bír, további ötöde (18 százalék) pedig nem tudta vagy akarta megítélni. A forradalom alatt kormányfővé vált politikusról elsősorban az 50 év fölöttiek gondolkodnak pozitívan (71 százalékuk), de a náluk fiatalabbak többsége is (58 százalék). Nagy Imre megítélése, elsősorban a Rákosi-korszakban vállalt szerepe miatt, a rendszerváltozás óta rendszeresen politikai viták tárgya, ezért nem meglepő, hogy a párttáborokban is eltérő megítélése. A tiszások 70, a fideszesek 60, míg a mihazánkosok 56 százaléka gondolkodik pozitívan forradalom után kivégzett miniszterelnökről.

Kádár János megítélése

A magyar szabadságharc leverését, majd ezt követően 32 évig az országot Kádár János vezette. Sokszor elhangzó vélekedés, hogy a magyar társadalom a pártfőtitkár halála után közel négy évtizeddel is még „Kádár népe” lenne. Mindez Kádár János összesített (nemcsak a forradalomban betöltött szerepére irányuló) megítélése kapcsán ma már nem állja meg helyét: a magyar választók 48 százalékának inkább negatív, míg 41 százalékának inkább pozitív a véleménye róla. Az 50 év felettiek felének (50 százalék) van pozitív képe Kádárról, a fiatalabb felnőtteknek csak a harmada (33 százalék) gondolkodik pozitívan róla, több mint felük (53 százalék) nem. Érdekes, hogy a két nagy politikai tábor között minimális a különbség Kádár kapcsán: tízből négy tiszás (37 százalék) és fideszes (42 százalék) vélekedik pozitívan és tízből öt negatívan Kádárról (tiszások 50, fideszesek 52 százaléka). A mihazánkosok véleménye kicsit eltérő, csak 39 százalékuknak negatív, viszont 48 százalékuknak pozitív képe Kádárról.

Sortüzek utáni felelősségre vonás

Baka András köztársasági elnökké választása előtt közéleti vita alakult ki a strasbourgi bíróság általa megszavazott 2007-es döntéséről, amely a tatai sortűz elrendelőjének bűnét emberölésnek és nem emberiesség elleni bűncselekménynek, így annak büntethetőségét elévültnek minősítette. Ez az álláspont a felmérés szerint jelenleg nem tükrözi a magyar társadalom többségének a véleményét, 71 százalék egyetért ugyanis azzal, hogy az 1956-os forradalmárok ellen több helyen, a kommunista hatalom képviselői által elrendelt „sortüzek elkövetői halálukig felelősségre vonhatóak legyenek”. Ahogy Kádár megítélésében, ebben is egyetértenek a tiszások (70 százalékuk) és a fideszesek (71 százalékuk), de különösen is a mihazánkosok (81 százalékuk).