JAVULT A MAGYARORSZÁG-KÉP SZOMSZÉDJAINKNÁL - Nézőpont Intézet

JAVULT A MAGYARORSZÁG-KÉP SZOMSZÉDJAINKNÁL

Magyarországról a szomszédos országok közül Szlovákiában vannak a legjobb véleménnyel (78 százalék), míg a magyarok változatlanul Ausztriáról vélekednek a legkedvezőbben (82 százalék). Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában egy év alatt még javult is megítélésünk, összességében pedig a szomszédos országok polgárainak átlagosan 60 százaléka van jó véleménnyel hazánkról, ami a trianoni békediktátum 100. évfordulóján bizakodásra okot adó fejlemény – derült ki a Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják. Ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, hiszen 2019-ről 2020-ra javult hazánk megítélése a szomszédos országokban.

A 2020-as Magyarország-barométer szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék). A szomszédos országokban 50 százalék feletti a Magyarország pozitívan megítélők aránya, Románia kivételével, ahol a megkérdezettek 47 százalékának van jó véleménye hazánkról. Az adatok szerint tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt. Csak Romániában és Szerbiában regisztrálhattunk rosszabb adatokat. Hosszabb időtávban tekintve azonban egyértelmű javulásról lehet beszámolni: a 2016 óta minden elkészített hasonló felméréseink adatai szerint a szlovákok véleménye négy év alatt 19 százalékponttal javult, míg az osztrákoké 14 százalékponttal. Idén először fordult elő, hogy az ausztriai válaszadók abszolút többsége (51 százalék) pozitívan nyilatkozott hazánkról.

    2020* 2019 2018 2017
1. Szlovákia 78 67 76 59
2. Horvátország 69 57 63 57
3. Szerbia 60 75 80 76
4. Szlovénia 58 54 65 58
5. Ausztria 51 41 42 37
6. Románia 47 55 52 51

*Azok aránya, akik „inkább jó” véleménnyel vannak Magyarországról (az adatok százalékban értendők)

A szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése: a hazai válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel nyugati szomszédunkról (2019-hez képest 9 százalékpontos növekedés). A második helyezett – négy éve változatlanul – Horvátország. Talán az Adriának is van szerepe abban, hogy a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel délnyugati szomszédunkról (egy év alatt 7 százalékpontos növekedés). Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan.

Csak két országról van a válaszadók kevesebb, mint fele jó véleménnyel, Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozóan pedig 3 százalékpontosnak. A bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához. A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra.

    2020* 2019 2018 2017 2016
1. Ausztria 82 73 73 74 71
2. Horvátország 74 70 68 66 59
3. Szlovénia 64 55 57 57 52
4. Szlovákia 62 57 58 59 50
5. Szerbia 40 32 32 33 30
6. Románia 36 33 35 38 34

*Azok aránya a magyar közvéleményben, akik „inkább jó” véleménnyel vannak az egyes szomszédos országokról (az adatok százalékban értendők).

A kutatás apropóján tartott online panel-beszélgetésen a Közép-Európai Nézőpont Intézet állandó szakértői, Illyés Gergely Románia-szakértő és Tokár Géza Szlovákia-szakértő értékelték az adatokat, Rosonczy-Kovács Mihály az intézet elemzőjének moderálásával.

A folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről Tokár Géza elmondta, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek – mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt – lekerültek a napirendről, és olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontjai közel állnak egymáshoz, ezen álláspontokat pedig a közvélemények többsége is osztja. Ilyen például a menekültügy kezelése vagy keresztény-konzervatív értékek megjelenítése az Európa-jövőjéről folytatott diskurzusban. Tokár kiemelte, hogy a szlovákiai társadalom általánosságban véve még a magyarnál is konzervatívabb, a Magyarországról alkotott pozitív vélemény annak is szól, hogy hazánk nemzetközi szinten is markánsan képviseli a konzervatív értékeket.

Ráadásul Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett. Tokár Géza elmondta, a szlovák diplomáciára nagyfokú pragmatikusság jellemző. „Ha van szlovákiai külügyi doktrína az az, hogy próbáljon meg az ország a lehetőségek fényében mindenkivel együttműködni”. A V4-nek jelenleg nincsen alternatívája, annak gazdasági előnyeivel a teljes szlovák politikai elit tisztában van, így Szlovákia várhatóan továbbra is biztos partner lesz a regionális összefogásokban.

Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely kiemelte, hogy Klaus Iohannis elnököt mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, akik egyébként támogatják őt. Az elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt – tette hozzá az elemző. A közép-európai együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban Illyés kifejtette: a román diplomácia alapvetése, hogy a legfőbb szövetségesnek az Egyesült Államokat tekinti, amelyet az EU nagy tagállamai követnek, elsősorban Németország. A térségben a román-lengyel kétoldalú kapcsolatokat igyekeznek erősíteni, ezzel megpróbálva kimozdítani Lengyelországot a V4-ből, így csökkentve Magyarország térségbeli befolyását is. Illyés szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Iohannis által sokszor hangoztatott, a regionális együttműködéseket szükségtelennek tartó és a föderális Európai Unió mellett elkötelezett nézet a román politikai és diplomáciai elit általánosan elfogadott álláspontjának tekinthető. Illyés szerint a Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövidtávon nagyon kevés esély van.

Az online panel-beszélgetés teljes terjedelmében itt tekinthető meg.

A CEPER – Central European Perspectives, azaz a Közép-Európai Nézőpont Intézet a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait vizsgálva törekszik a kölcsönös tájékozottságra, megértésre és tiszteletre.