A Sargentini-jelentés a 2019-es európai parlamenti választási kampány nyitányának tekinthető jogi formába csomagolt politikai pamflet.
A zöldpárti képviselő országriportjának célja a nyomásgyakorlás hazánkra, amellyel ráadásul Magyarország ellenségkép-szerepét is tovább lehet erősíteni a liberális körök szemében. A Nézőpont Intézet a jelentésből 10 kettős mércét tartalmazó tévedést gyűjtött össze:
- Az alapjogvédelem eszköztára változott ugyan, de nem szűkült. Sargentini nehezményezte az Európában egyébként nem jellemző ún. actio popularis eljárás eltörlését, ugyanakkor nem vette figyelembe az egyének számára konkrét alapjogvédelmet biztosító, Németországban is bevett intézmény, az alkotmányjogi panasz bevezetését.
- Az elkülönült közigazgatási bíróságok nem jelentenek veszélyt a jogállamiságra. A részleges magyar igazságügyi reform nem az európai standartoktól való távolodást jelenti. Számos országban elkülönül ugyanis a közigazgatási bíráskodás az ún. rendesbíróságoktól: többek között Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Belgiumban és Franciaországban.
- Magyarország kilépése a Nyílt Kormányzati Együttműködés programból nem csökkenti az átláthatóságot. Ennek kapcsán elegendő arra utalni, hogy a szervezetnek nem tagja többek között Ausztria, Szlovénia és Belgium sem, Sargentini asszony mégsem veti fel a jogállamiság veszélyét ezen országok esetében.
- A külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb szabályozás nem példa nélküli az unióban.Csehországban és Görögországban a magyarnál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan.
- A magyar egyházügyi szabályozás nem diszkriminatív. A tagállamok többsége különbséget tesz valamilyen módon a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusza között.
- Az egyesülési szabadságjogokkal kapcsolatos észrevételek sem teljesen egyediek. Az utóbbi évek terrorcselekményeinek hatására nemcsak Magyarországon emelnek be többletgaranciákat a civil megmozdulásokkal kapcsolatban, de például Belgiumban és Bulgáriában is ebbe az irányba tettek lépéseket.
- Komolytalan általános következtetéseket levonni egy-egy, kisebbséghez tartozó személy bírósági esetéből. Míg Magyarországon 257 830, Németországban 7555 emberre jutott egy – az ottani statisztikai módszer alapján – regisztrált eset, mikor is kisebbségekhez tartozó személy ellen követtek el bűncselekményt.
- A jelentés kettős mércét alkalmaz a menekültpolitikát illetően is. Kérdés, hogy a spanyol hatméteres kerítés, a francia-olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobbak a magyarnál.
- A magyar kormány hajléktalanok helyzetével kapcsolatos intézkedéseit egyoldalúan torzította a jelentés. Míg Magyarországon 963, Németországban 95 emberre jut egy hajléktalan személy, Belgiumban pedig a hajléktalanok száma 96 százalékponttal nőtt 2008 és 2016 között.
- A 2018-as magyar parlamenti választások során nem volt korlátozott az információhoz való hozzáférés. 2017-ben az ellenzéki pártok támogatottsági szintjükhöz képest felül voltak reprezentálva médiamegjelenési mutatójuk tekintetében. Mindemellett nem indult jogállamisági eljárás azt követően, hogy 2017-ben a LIBE kritikus megjegyzéseket tett a spanyolországi és olaszországi média függetlenségével kapcsolatban.
A teljes elemzés a linkre kattintva tölthető le.