A magyar EP-képviselők rangsora

A legaktívabbak és a legeredményesebb

A legaktívabb európai parlamenti képviselő, a statisztikai adatok alapján, az elmúlt egy évben Győri Enikő (91 pont) volt, őt követi szorosan Tabajdi Csaba (81 pont), majd Göncz Kinga (77 pont). A magyar szempontból legeredményesebb munkát – a Nézőpont Intézet elemezése szerint – Áder János végezte, így ő nyerte el „Az év európai parlamenti képviselője” címet.

A témában eddig napvilágot látott kutatások, elemzések egyetértenek abban, hogy az európai parlamenti képviselők munkájának eredményessége, hasznossága nehezen mérhető pusztán a tevékenységeket számszerűsítő statisztikai adatokkal. Ennek oka, hogy még az azonos típusú képviselői tevékenységek és eszközök között is jelentős súlybéli különbségek lehetnek mind szakmai, mind politikai szempontból. Az is nehezíti a képviselők által végzett tevékenység objektív értékelését, hogy egy, az összes uniós állampolgár szempontjából jelentősnek mondható állásfoglalás vagy jelentés adott esetben kevésbé fontos a magyar állampolgároknak és fordítva. További tényező, amely gátolja a képviselők munkájának objektív számszerű értékelését, hogy nagyon eltérő a súlya egy parlamenti alelnök, egy bizottsági koordinátor vagy egy frakcióval nem rendelkező független képviselő megszólalásainak, illetve, hogy a független képviselőknek szinte esélyük sincs arra, hogy komolyabb szakmai feladatokat kapjanak a szakbizottságokban, vagy valódi befolyást jelentő parlamenti pozíciót töltsenek be.

A Nézőpont Intézet a fentiek miatt két elemzést készített a huszonkét magyar európai parlamenti képviselő 2009. július 14. és 2010. június 30. közötti munkájáról. Az objektív statisztikán alapuló rangsor kevésbé mutatja a képviselők valódi eredményességét valamint azt, hogy a képviselői tevékenység milyen haszonnal járt Magyarország számára, ugyanakkor megmutatja a képviselők strasbourgi és brüsszeli „aktivitását”.

„Az év európai parlamenti képviselője” címet viselő vállaltan szubjektívabb elemzés annak a képviselőnek a munkájáról szól, aki magyar szempontból véleményünk szerint a legnagyobb eredményt érte el az utóbbi egy évben az Európai Parlamentben.

Módszertan

Mindkét elemzés a huszonkét magyar képviselő munkájának a Nézőpont Intézet által készített havi rendszeres számszerű összefoglalásán és szöveges értékelésén alapul. Havi elemzéseink elkészítésekor számos háttérbeszélgetést folytattunk az európai politika szakértőivel, vizsgáltuk az „euroatyák” plenáris ülésen és a szakbizottságokban való részvételét, aktivitását és eredményességét, illetőleg figyelembe vettük a parlamenti munkához köthető egyéb politikai és szakmai tevékenységeket is.

Ezek alapján készítettük el az első egyéves képviselői munka aktivitási rangsorát. Az első táblázat objektív, számszerű összefoglalója a képviselői tevékenységeknek, amely számba veszi a plenáris felszólalásokat, a Tanácsnak és a Bizottságnak feltett írásbeli és szóbeli kérdéseket, állásfoglalási indítványokat, írásbeli nyilatkozatokat, valamint a szakmai munka lényegét jelentő jelentéseket, véleményeket és a szakbizottsági módosító indítványokat. Elemzésünkben tehát az azonos képviselői eszközöket azonos pontszámmal értékeltük minden képviselőnél. A képviselői tevékenységek közötti különbségtétel mindössze annyiban lehetséges és egyben szükséges, hogy az összetettebb szakmai munkát igénylő eszközöket (szakbizottsági módosító indítvány, vélemény, illetőleg jelentés készítése) magasabb pontszámmal érdemes honorálni. Mindez egyértelműen következik abból, hogy ellentétben a plenáris felszólalásokkal vagy kérdésekkel, egy jelentés vagy akár egy szakbizottsági vélemény elkészítése, illetőleg egy szakbizottságban futó dosszié teljes feldolgozása és módosító indítványok beadása komoly szakmai kihívást és néha több hónapos szakmai munkát és politikai egyeztetést, valamint lobbizást is jelenthet.

„Az év magyar európai parlamenti képviselője” kitüntető címet az a képviselő érdemelte ki, aki a szakterületén magyar szempontból a legkiemelkedőbb teljesítményt érte el az adott időszakban. Mivel ez egy elismerten szubjektív kategória, elképzelhető, hogy voltak olyan képviselők, akik a vizsgált időszakban aktívabbak voltak, vagy uniós szemszögből komoly szakmai és politikai eredményeket értek el. Azonban a Nézőpont Intézet mindenképpen olyan képviselőt kívánt választani, akinek a nevéhez hazai szemszögből nézve szakpolitikai téren a legnagyobb siker kötődik, és akinek a példáján keresztül bemutatható az Európai Parlamenti működésének a lényege, valamint az, hogy az európai parlamenti képviselők munkája – a közkeletű felfogás ellenére – igenis lehet fontos és hasznos Magyarország, a magyar állampolgárok számára.

Az év képviselője: Áder János

Áder János, az Európai Néppárt képviselője a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság teljes jogú tagjaként kezdte meg 2009 nyarán első európai parlamenti ciklusát. Az első egy évben munkáját a magyar szempontból fontos környezetvédelemi ügyekben és a kurrens nemzetközi politikai témának számító klímavédelem terén egyaránt jelentős szakmai és politikai eredmények kísérték. Mind a szakbizottsági munka során, mind a plenáris üléseken, mind a saját néppárti frakcióján belül sikeresen képviselte a magyar érdekeket. A képviselő és az egész magyar delegáció legnagyobb szakpolitikai sikere kétséget kizárón a cianidos bányászati technológia uniós szintű betiltásáról elfogadott határozat.

A képviselő decemberben ritka politikai sikert ért el azzal, hogy a Koppenhágai Klímakonferencia előtt, a kelet-közép-európai országok meglévő szén-dioxid kvótáinak védelmében és továbbértékesíthetősége érdekében kiadott nyilatkozatához mind szocialista, mind jobbikos magyar képviselők, továbbá öt másik közép-kelet-európai ország képviselői is csatlakoztak. Áder János az év folyamán több képviselői eszközt is felhasznált a Heiligenkreuzba tervezett osztrák szemétégető elleni politikai nyomásgyakorlásra. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságában felszólalásával hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság levelet írjon az osztrák kormánynak, amelyben a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a tervezett beruházás miatt. Ezen kívül írásbeli kérdéssel fordult az Unió Környezetvédelmi Biztosához, amelyben kifejtette, hogy milyen uniós jogszabályokat sértene a szemétégető megépítése és felszólította az Európai Bizottságot, hogy semmilyen támogatást ne nyújtson a projekthez. Áder részt vett továbbá egy helyszíni bejáráson is, amely után egy osztrák zöldpárti parlamenti képviselővel tájékoztatta a sajtót a beruházás környezetvédelmi kockázatairól, valamint több plenáris felszólalást is jegyzett a témában.

A tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulója és a Közép-Európában ismét kitörő „aranyláz” okán Áder János egyik prioritása volt a környezetre és emberi életre egyaránt rendkívül veszélyes cianidos aranybányászati technológia uniós szintű – a 2009-ben Magyarországon elfogadott jogszabályhoz hasonló módon – teljes betiltása. A képviselő már az új Európai Bizottság tagjainak szakbizottsági meghallgatásán a teljes körű uniós tiltás szükségességére hívta fel Janez Potočnik környezetvédelmi biztos figyelmét, majd írásban is felszólította ugyanerre a Bizottságot. Márciusban a tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján kiállítást szervezett az eddigi legnagyobb magyar környezetvédelmi katasztrófáról az Európai Parlamentben „A megmérgezett folyó” címmel, amelyet többek között Jo Leinen, a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke nyitott meg. Ezen előkészítő lépések után Áder János Tőkés László néppárti képviselőtársával közösen vitát kezdeményezett az európai Parlamentben a cianidos technológia teljes körű uniós betiltásáról.

A képviselő az egész magyar delegáció egyik legnagyobb szakpolitikai sikerét érte el azzal, hogy a Parlament átütő többséggel elfogadta az általa és Tőkés László által kezdeményezett, a cianidos bányászat uniós szintű betiltását sürgető határozatot. Ugyan ez a döntés nem eredményezi a cianidos bányászat automatikus uniós betiltását, azonban nagyon erős politikai felhívás az Európai Bizottság felé egy ilyen tartalmú, normatív erővel bíró jogszabály kezdeményezésére (az európai jogszabályok elfogadásának első, kihagyhatatlan lépése a Bizottság kezdeményezése). Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta környezetvédelmi területen az Európai Parlamentben ez az eddig elért legnagyobb magyar siker, hiszen ezzel újabb esélyt kaphat Verespatak a túlélésre és talán a Tisza partján élőknek sem kell újra a 2000-es ciánszennyezéshez hasonló katasztrófáktól tartaniuk. Az ebben az ügyben jegyzett korábbi magyar kezdeményezések kudarca után, már az is jelentős eredménynek számított, hogy az általában iparpárti néppárti frakcióban az erős román ellen-lobbi ellenére zöld utat kapott a javaslat. Áder sikeresen kötött politikai kompromisszumokat e Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú szakpolitikai kérdésben, amelynek köszönhetően a parlamenti frakciók többsége támogatta a témában benyújtott szóbeli kérdés napirendre vételét és határozattal történő lezárását. A néppárti román képviselőknek a magyar határozattervezetet jelentősen gyengíteni szándékozó módosító javaslatai ellen eredményesen lobbiztak a javaslat magyar előterjesztői, aminek köszönhetően az Európai Parlament május 5-i plenáris ülésén végül hatalmas többséggel 488 igen 48 nem szavazattal, 57 tartózkodás mellet fogadta el a közös öt párti állásfoglalási indítványt a cianidos bányászati technológiáknak az Európai Unióban történő 2011. előtti teljes betiltásáról.

Áder János sikere több körülménynek is köszönhető. Egyrészt a 2009-es európai parlamenti választások után a magyar néppárti delegációnak tovább nőtt a lobbiereje. Ezt mutatja, hogy Schmitt Pál személyében először volt magyar alelnöke az Európai Parlamentnek, Surján László pedig első kelet-európaiként felügyelhette az Európai Unió éves költségvetésével foglalkozó jelentést. Másrészt az európai parlamenti politizálásban egyértelműen számít a képviselő „előélete” és jelenlegi háttere, a szövetségesek és az ellenfelek is számon tartják a képviselő hazai politikai múltját, tisztségeit, aktuális befolyást. Áder János – volt parlamenti elnökként és frakcióvezetőként – annak ellenére is a fajsúlyos képviselők közé tartozik, hogy a jelenlegi az első brüsszeli ciklusa. A harmadik, talán a legfontosabb körülmény, hogy Áder gyorsan illeszkedett a nehezen átlátható brüsszeli szokásokhoz, az írott és íratlan politikai szabályokhoz. A szakterületén és az Európai Parlamentben egyaránt megtalálta a kulcsembereket, és ami egy brüsszeli sikerhez elengedhetetlen, megfelelő időpontban, megfelelő személyekkel, megfelelő kérdésekben kötött szövetséget, vagy éppen kompromisszumot.

2010.július 5.

Az elemzés itt letölthető.