MÁRKI-ZAY NÉPSZERŰTLENEBB A BALOLDALNÁL - Nézőpont Intézet

MÁRKI-ZAY NÉPSZERŰTLENEBB A BALOLDALNÁL

Nem hozott új szavazókat, sőt a meglévő baloldaliakat sem tudja egységesen maga mögé állítani Márki-Zay Péter. Míg a biztosan szavazó pártválasztók 42 százaléka baloldali, addig csak 24 százalékára számíthatna a hódmezővásárhelyi polgármester – derül ki a Nézőpont Intézet friss kutatásából.

Már egy hónapja a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, de továbbra sem sikerül országos áttörést elérnie népszerűségében. A Nézőpont Intézet korábbi kutatása felhívta már rá a figyelmet, hogy a baloldal népszerűségnövekedésében nem segített a miniszterelnök-jelölt megnevezése, hiszen sem a Fidesz, sem a baloldali közös lista népszerűsége nem változott. Ezt a tendenciát a legfrissebb adatok is alátámasztják, továbbra is a biztos szavazó pártválasztók 56 százaléka Fidesz-támogató és csak 42 százaléka a baloldal szavazója.

A baloldal problémája azonban ennél is súlyosabb. Márki-Zay Péter ugyanis a jelenlegi kormánykritikus szavazótábor egésze számára sem elfogadható. Arra a kérdésre, hogy „Márki-Zay Péter vagy valaki más” legyen-e a miniszterelnök, csupán az aktív szavazók 24 százaléka nyilatkozott támogatóan a hódmezővásárhelyi polgármesterről, a válaszadók 62 százaléka a „más” alternatívát választotta. A baloldali szavazótábornak csak 58 százaléka mondta azt, hogy Márki-Zayt szeretné kormányfőnek, 26 százalékuk „valaki mást” (a többiek nem tudtak dönteni vagy nem kívántak válaszolni).

A baloldali összefogás számára figyelmeztető jel, hogy a „politikai innovációnak” tervezett baloldali előválasztás során nem egy tábornövelő, hanem egy tábormegosztó jelöltet sikerült pajzsra emelniük. Már az október 23-ai ünnep baloldali kudarca is megmutatta, hogy a baloldali pártokkal is hadakozó kormányfőjelölt az érintett pártok támogatói körben mérsékelt népszerűséget remélhet.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása 2021. november 8. és 10. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.