A sajtó szabadsága

A megkérdezettek többsége (57 százalék) szerint Magyarországon biztosított a sajtószabadság a médiatörvény hatályba lépése után is, ugyanakkor a törvény megítélése megosztja a válaszadókat – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 30 százaléka „inkább jónak”, 39 százaléka „inkább rossznak” gondolja az új szabályozást, harmadik harmaduk (31 százalék) pedig nem tudott választ adni a kérdésre.

A válaszadók véleményét vélhetően a kiélezett vita befolyásolta, mert a törvény fontos tartalmi elemeit túlnyomó többségük támogatja. A kiegyensúlyozott tájékoztatás és az emberi méltóság tiszteletben tartásának követelményével 91, illetve 90 százalékuk ért egyet, a korhatárjelölések szigorításával és a hangos reklámok tiltásával kapcsolatban 85, illetve 93 százalékuk azonosult a törvénnyel. Egyedül a szinkronizált filmek feliratossal való felváltását utasítják el a magyarok: csak 36 százaléknak tetszik a médiatörvényben lévő közvetett nyelvtanítás ötlete.

Szabad sajtó

A magyarok 57 százaléka szerint a sajtószabadság „teljes mértékben” vagy „inkább”, de biztosítva van Magyarországon, dacára a demokrácia alapértéke körül karácsony óta folytatott pártpolitikai csatáknak. Mindössze a válaszadók 30 százaléka érzi veszélyben a sajtószabadságot.

Érdekes, hogy az MSZP-tábor harmada (35 százalék) sem félti a sajtó szabadságát, viszont a kormánypárt bázisának ötöde (21 százalék) inkább szkeptikus. Igaz, utóbbiak körében nem bizonyítható, hogy az aggodalom az új médiatörvényre vezethető vissza. A belföldi és a nemzetközi kritikák tehát a magyarok többségét nem győzték meg.

A médiaszabályozás elemei

A megkérdezettek 91 százaléka egyetért  a közéleti műsorok kiegyensúlyozottságának elvével, 90 százaléka pedig büntetné a sajtót az emberi méltóság megsértése esetén.  A magyarok 85 százaléka a törvénnyel összhangban szigorítaná a korhatárjelöléseket, 93 százalék a megszakított műsornál hangosabb reklámokat is tiltaná. A választók körében a szinkronizálás helyett szorgalmazott feliratozás a legvitatottabb, ezzel alig minden harmadik (36 százalék) megkérdezett ért egyet.

2.ábra

A médiatörvény megítélése

Hiába a tartalmi egyetértés, az „új médiaszabályozás” már nagyjából három egyenlő táborra osztotta a válaszadókat: 30 százalékuk „inkább jónak”, 39 százalékuk „inkább rossznak” nevezte, 31 százalékuk viszont nem tudott, vagy nem akart véleményt mondani róla. Mindez alighanem a magyarok konfliktuskerülő attitűdjeit tükrözi.

3.ábra

A kutatásról

Az adatfelvétel 2011. január 17. és 22. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.

A teljes anyag itt letölthető.