TOVÁBB JAVULT A NÉMET-MAGYAR KAPCSOLATOK MEGÍTÉLÉSE

A Németország és Magyaroroszág közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése kölcsönösen kedvező az országokban, hiszen a németek 66 és a magyarok 61 százaléka szerint javult, vagy nem változott a bilaterális viszony az elmúlt két évben.

Ez derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletével együttműködve készített.

A két nemzet egymásról alkotott országképe bizakodásra ad okot: a németek kétharmadának (66 százalék) pozitív véleménye van Magyarországról, és a magyarok körében is magas szinten van (45 százalék) a németekről pozitív véleményt formálók aránya. A németek esetében egyértelműen javult a kétoldalú kapcsolatok megítélése, 2017-ben ugyanis 28, 2019-ben azonban már 42 százalékuk mondta azt, hogy jó véleménnyel van a német-magyar viszonyról. A magyar emberek körében ez magas szinten stabilizálódott az elmúlt években: 2017-ben 56, 2019-ben pedig 53 százalék mondta azt, hogy jó véleménye van a két ország közötti kapcsolatokról.

A változás katalizátora a politikai kapcsolatok megítélésének javulása lehet a németek részéről. Az ő esetükben ugyanis 22 százalékkal többen mondták (57 százalék) most, mint két évvel ezelőtt, hogy szorosabbra kéne fűzni a német-magyar kapcsolatokat e téren, míg a magyarok részéről ebben nem történt érdemi változás (42 százalék a korábbi 41 helyett). Újabb közös pont a gazdasági relációk további erősítése: a németek 59, míg a magyarok 55 százaléka mondta azt, hogy a hagyományos erős német-magyar gazdasági kapcsolatokat még szorosabbra kéne fűzni.

A németek egyre javuló Magyarország-képét bizonyítja az is, hogy a magyar kormány migrációs politikájával a korábbi 26 százalék helyett ma a németek 38 százaléka ért egyet. Sokat nyom a latba a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából létrejött Merkel–Orbán-találkozó is. Teljes egyetértés mutatkozott ugyanis abban, hogy az akkori határnyitás pozitív cselekedet volt a magyarok részéről, a németek (64 százalék) és a magyarok (66 százalék) szerint is Németországnak hálásnak kell lennie a három évtizeddel ezelőtti cselekedetért.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. szeptember 04-11. között készült országonként 1000-1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,1 százalék.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatójának előadása innen tölthető le.