Magyarország a világsajtóban – 2014

Összefoglaló

A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében 13 ország 99 sajtótermékében vizsgálta a 2014-es évben megjelent, Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági cikkeket, tudósításokat, beszámolókat. Az elmúlt év során összesen 7466 cikk kapott helyet a figyelt internetes és nyomtatott lapokban.

A híraktivitás tekintetében nem beszélhetünk kiegyensúlyozottságról, az egyes havi megjelenésszámok jelentősen eltértek egymástól. A legtöbb cikk áprilisban, az országgyűlési választás hónapjában jelent meg Magyarországgal kapcsolatban, összesen 904 darab, míg a legkevesebb februárban, ekkor 436 darab cikket regisztráltunk. A nemzetközi figyelem október hónapban volt még kiemelkedő, ekkor több téma együttes hatása miatt volt az átlagosnál magasabb a megjelenések száma. Az év tízedik hónapjában a nemzetközi média napirendjén szerepelt az önkormányzati választás, Navracsics Tibor uniós biztosi jelölése, az amerikai beutazási tilalom kérdése, valamint az „internetadó” koncepciójának megjelenése, és az azt követő tiltakozások.

Kutatásunk során vizsgáltuk a magyar megjelenések médiahatását is. A Magyarország szempontjából semleges képet nyújtó cikkek aránya 71,5 százalék volt (5337 darab). A kedvezőtlen képet festők aránya 24,7 százalék (1848 darab), a kedvező médiahatású megjelenések aránya pedig 3,8 százalék (281 darab) volt a 2014-es év során. Az év végén volt a legjobb a magyar médiakép, hiszen decemberben közel 80 százalék volt a tárgyilagos képet vázoló cikkek aránya, míg a kedvezőtleneké 16,8 százalék. Márciusban és áprilisban, vagyis az országgyűlési kampány és választás hónapjaiban hasonló arányok mutatkoztak.

Amennyiben a vizsgált források számának tükrében vizsgáljuk látható, hogy a legnagyobb érdeklődést a szomszédos és a régiós országok mutatták Magyarország iránt. A legtöbb tudósítás a vizsgált osztrák sajtóban kapott helyet, összesen 1433 írás foglalkozott hazánk politikai és gazdasági helyzetével, amely a vizsgált lapok átlagában 204,7 cikknek felel meg. Az osztrák sajtó legaktívabban a magyar külkapcsolatok kérdésével és a bankszektor helyzetével foglalkozott.

A vizsgált szlovák sajtó hasonlóan intenzív figyelmet szentelt Magyarországnak, a négy vizsgált sajtótermékben összesen 785 megjelenés kapott helyet, amely 196,3 lapátlagnak felel meg.

Arányaiban és szám szerint is a legkevesebb megjelenés az olasz és az izraeli sajtóban jelent meg (95 és 88 darab). Míg a magyar vonatkozásban inaktívnak tekinthető olasz sajtót rendszerint csak a nagy médiavisszhangot keltő ügyek rázták fel, addig az izraeli sajtó fókuszában elsősorban a vélt magyar antiszemitizmus és a szélsőségek álltak.

A megjelenéseket összesítettük azok forrása szerint is. A nyomtatott források közül a legtöbb megjelenés a Der Standard hasábjain kapott helyet, szám szerint 204 darab. A Magyarországra irányuló médiafigyelem alakulását jól jelzi, hogy hazánkkal kapcsolatban a négy legtöbb cikket közlő forrásból három osztrák.

Az internetes sajtótermékek között a legtöbb írás a Reuters felületén jelent meg, összesen 595 darab, amely nem csak az online portálok között a legmagasabb, hanem az egyes sajtómárkákat együttesen vizsgálva is.

A tematikus híraktivitás alapján megállapítható, hogy a nemzetközi sajtó az ország külkapcsolatainak szentelte a legnagyobb figyelmet 2014-ben, hiszen összesen 1937 cikk született ide tartozó eseményekkel összefüggésben. E téma elsősorban a német nyelvű sajtót foglalkoztatta, hiszen az osztrák sajtóban 341 darab, míg Németországban 322 darab tudósítás foglalkozott külpolitikai kérdésekkel.

A második legtöbb cikk a jogállamiság kérdéseivel összefüggésben látott napvilágot, összesen 957 darab. A témák sorrendjében a harmadik helyen a 2014-es választások kérdése zárt, 782 darab írással, amelytől nem sokkal maradt el a bankszektorhoz kapcsolódó kérdések témaköre sem.

A gazdasági témájú cikkek között volt a legmagasabb azon írások aránya, amely kedvező képet alkotott Magyarországról. A magyar gazdaság állapotát taglaló beszámolók között 18,9 százalék volt az ilyen cikkek aránya. A tárgyilagos képet közlő megjelenések aránya az MNB intézkedéseivel kapcsolatban volt a legmagasabb, 90,9 százalék, míg a második legmagasabb mutató az energetikai kérdések vonatkozásában mutatkozott, e téma kapcsán a semleges médiahatással rendelkező írások száma 490 darab volt, amely 87,7 százaléknak felel meg. E két téma megjelenése közötti hasonlóságot jelzi, hogy e két esetében volt a legalacsonyabb az ország szempontjából kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya: az energiaszektor helyzete esetében e mutató 8,1 százalék, míg az MNB intézkedései kapcsán 8,6 százalék volt. A kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya a vélt szélsőjobboldali tendenciák és a jogállamiság témaköre kapcsán volt a legmagasabb, azok esetében, ahol a szubjektív írások a legnagyobb teret kaphatták.

2013-mal összevetve 2014-ben tárgyilagosabb lett a magyar médiakép a nemzetközi sajtóban – az összehasonlítható források alapján. A semleges médiaképpel rendelkező tudósítások aránya 63,7 százalékról 71,8 százalékra nőtt. A kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya 29,5 százalékról 24,5 százalékra csökkent, míg a kedvező írások aránya 6,7 százalékról 3,8 százalékra változott.

A teljes elemzést innen lehet letölteni.