A jegybank Monetáris Tanácsa mai kamatdöntő ülésén 15 bázisponttal, 1,95 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntésben a hazai és a nemzetközi alacsony inflációs nyomás, a régiós – közte a lengyel, illetve a román – jegybankok monetáris lazítása, az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja, továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő FED esetleges monetáris szigorításának megkezdésére tett utalások játszhattak közre. A deflációs nyomás ugyanakkor továbbra is fennmaradhat az év első felében, ezért a közeljövőben a magyar jegybank – több lépésben – tovább csökkentheti az alapkamatot.
A jegybank döntése különösen a hazai inflációs viszonyok tükrében tekinthető felelősnek. A hazai fogyasztói árindex elmaradt a decemberi alappályájától, ezzel együtt megnőtt a bizonytalansági sáv. Januárban és februárban az infláció mértéke a negatív tartományban volt, ez a nyomás a következő hónapokban is fennmaradhat.
Az MNB döntésében a régiós jegybankok közelmúltbeli kamatcsökkentései is közrejátszhattak. Romániában 2,50 százalékról 25 bázispontos vágással 2,25 százalékra, Lengyelországban ennél erőteljesebb, 50 bázispontos vágással 2 százalékról 1,5 százalékra csökkentették az alapkamatot.
A jegybanki vezetésnek a hazai és a régiós eseményeken kívül az eurózónában végbemenő folyamatokra is tekintettel kellett lennie. Az EKB március 9-én kezdte meg eszközvásárlási programját, az első két hét után pedig a gazdasági derűlátás visszatért az eurózónába. Ennek keretében növekedett a kihelyezett hitelek állománya, az euró gyengült a dollárral szemben – ami az inflációs várakozásokra jó hatást gyakorolhat. A várakozásokkal ellentétben azonban kisebb mértékben emelkedett a kötvények iránti kereslet, míg a részvénypiaci árfolyamok megugrottak. A részvényindexek emelkedése pörgetheti ugyan a gazdaságot és „szubjektív elégedettséget” kelthet az Európai Unió vezetői körében, azonban az inflációs gondokat hosszú távon nem fogja megoldani, a deflációs nyomás fennmaradhat.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED március 17-18. között megtartott kétnapos ülése után a szervezet elnöke utalásokat tett arra, hogy már idén megkezdődhet egy türelmesebb és lassabb kamatemelési ciklus a FED részéről. Ennek hatására erősödött a dollár az euróval és a forinttal szemben is. Jól kivehető, hogy a fejlett országok két legdominánsabb jegybankjának monetáris politikája kezd ellentétes irányt venni. A Magyar Nemzeti Banknak elsősorban az EKB monetáris politikáját kell szem előtt tartania, hiszen az eszközvásárlási program a hazai inflációs szintre is kihatással lehet. A deflációs nyomás ugyanakkor továbbra is fennmaradhat az év első felében, ezért a közeljövőben a magyar jegybank – több lépésben – tovább csökkentheti az alapkamatot.
A gyorselemzés innen tölthető le.