A várakozásoknak megfelelően folytatta kamattartási ciklusát a Magyar Nemzeti Bank. A gazdaságélénkítési szándékból kialakított laza monetáris kondíciók tartós fenntartása továbbra is lehetségesnek tűnik, de a kamattartási ciklus hosszát több tényező változása jelentősen befolyásolhatja.
Az inflációs folyamatok jelenleg nem indokolnak szigorítás irányába történő elmozdulást. Hangsúlyosabb tényező a pénzügyi stabilitási, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok megváltozása. Előbbi esetében a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedések jelentős veszteségeket okoznak a bankszektornak, ez azonban nem feltétlenül indokolja a kamatszint megváltozását.
A nemzetközi pénzpiaci folyamatok esetében viszont a meghatározó jegybanki álláspontok ellentétes irányba mutatnak. Az amerikai jegybank (FED) a mennyiségi lazítás leállítása mellett monetáris szigorítást helyezett kilátásba, míg az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben nagyfokú mennyiségi lazításba kezd. A magyar jegybanki vezetésnek emiatt fokozottan figyelembe kell venni a FED és az EKB lépéseinek időzítését.
Mario Draghi, az EKB elnöke korábban kiemelte, hogy a laza monetáris kondíciók fenntartása a növekedés szempontjából csak akkor hatásos, ha az a strukturális szakpolitikákkal összhangban van. Ebbe a keretbe, a növekedés hatékony biztosításához illeszkedhet a magyar gazdaságpolitikai gyakorlat is, figyelembe véve, hogy Matolcsy György jegybankelnök korábban bejelentett „tartós tartásra” vonatkozó szándéka mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerkezeti átalakításokat helyezett kilátásba.