Az elmúlt napokban ünnepelte Németország a berlini fal leomlásának negyedszázados jubileumát, s ennek során sokan és sokféleképpen méltatták Magyarország szerepét is. De nemcsak a németek hálásak tartósan a magyaroknak, hanem a magyarok is változatlanul bíznak a németekben. Az összes megkérdezett 50 százaléka szeretné Magyarország politikai kapcsolatait szorosabbra fűzni Németországgal (s csak 5 százalék lazítana rajta), míg a gazdasági kapcsolatokat még többen (59 százalék) erősítenék (s itt csak 4 százalék tartja szükségesnek a gyengítést).
A magyarok németbarátsága nem véletlen, hiszen rengeteg német cég ad munkát honfitársainknak. E vállalatok egy része természetesen magas nyereséget is termel a magyar piacon, melyeket az utóbbi évek kreatív adópolitikájával a kormány erőteljesebben vont be a közteherviselés rendszerébe. Ez történt volna az internetszolgáltatók korábban tervezett különadója kapcsán is, amely azonban a szolgáltatókat és az internetezőket is felháborította.
A látványos tiltakozási akció a pártpreferenciákon is érezhető. Az önkormányzati választás után, október 14-17. között készült felmérésünkben még a teljes népesség 32 százaléka szimpatizált a Fidesz-KDNP szövetséggel. A tiltakozást követően és a tervezett különadó visszavonása után, november 3-7. között készült legfrissebb felmérésünk szerint viszont a kormánypártok támogatottsága enyhén, hibahatár környékén 29 százalékosra csökkent. A kormánypártoktól elfordulók ugyan nem váltottak pártot, de a korábbi rejtőzködők egy része kisebb mértékben a Jobbik és az LMP felé fordult (a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében 11 százalékról 14 százalékra, az LMP támogatottsága pedig azonos bázison 3 százalékról 5 százalékra emelkedett). Az ellenzéki pártok persze ezzel együtt is jelentős lemaradásban vannak a kormánypártok mögött.
A közvélemény-kutatást innen lehet letölteni.