A Magyar Nemzeti Bank 15 bázisponttal történelmi mélységbe vágta az alapkamatot. A döntés a továbbra is nyomott hazai inflációs folyamatok, az alacsony költségkörnyezet és a visszafogott fejlett piaci keresleti környezet tükrében felelősnek mondható. Azonban már rövidtávon több tényező is megfordíthatja a monetáris politika irányát: a görög válságkezelés kimenetele körüli bizonytalanság és a FED várható év végi kamatemelése a monetáris politika újragondolására sarkallhatja a döntéshozókat.
A hazai piaci folyamatok továbbra is nyomottak, az infláció mértéke ezért elmaradt az MNB negyedéves inflációs jelentésében megfogalmazott várakozásoktól. Bár a legutóbbi hónapokban emelkedett a fogyasztói árindex, a folyamatokat vizsgálva jól látszik, hogy a középtávú cél – 2-4 százalék – elérése kitolódott. Ugyanakkor a bázishatások korrigálhatnak az értéken és felpörgethetik az év második felében a pénzromlást; mindezt a jelenlegi vágás is felgyorsíthatja.
A piaci szereplők alacsony inflációs várakozásai és a tartósan alacsony költségkörnyezet – alacsony olaj-, élelmiszer- és tartós fogyasztási cikkek ára – következtében a kamatcsökkentési ciklus folytatása érthető, bár a piaci várakozásokhoz képest a Monetáris Tanács döntése mégis meglepetésnek nevezhető. Az Európai Unióban is megfigyelhető, hogy a továbbra is visszafogott keresleti környezet szintén laza monetáris kondíciókat vetít előre. A Magyar Nemzeti Bank igazodik és értelmezi e folyamatokat, így a mostani döntés indokoltnak tekinthető.
A világgazdaságban a monetáris szigorítás felé mutató jelek is egyre inkább felfedezhetők. Egyrészt az integráción belül mindenki az egyik szemét Görögországon tartja, amellyel a megegyezés ugyan megtörtént, de a vele szembeni bizalom soha nem látott mélységekbe süllyedt. Az euró övezet tagországai és a hellén állam viszonya ezért az euró/forint árfolyamát is befolyásolhatja. Mindez pedig az MNB számára nem feltétlenül a monetáris kondíciók további lazítását vetíti előre. Másrészről az amerikai jegybank szerepét betöltő FED csak időben halasztotta el a tervezett kamatemelését, amelyet követően a magyar pénzpiacon is változás alakulhat ki. Ez a monetáris kockázatok növekedését vetítheti előre.
A FED kamatemelése 2015 végén várható, miközben a görög válságkezelés körül kialakult patthelyzet oldódni látszik. A Nézőpont Intézet elemzői szerint a jelenlegi nagyobb vágás következtében az inflációs cél 2016 végére elérhetővé válhat.