Márciushoz képest nem változott érdemben a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, a rejtőzködők viszont nagyobb arányban vallották be valamely ellenzéki párthoz kötődő szimpátiájukat – derül ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásából, melyet a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megbízásából, 2015. április 20-25. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készített.
A kutatás alapján a teljes népesség körében a kormánypártokkal 28 százalék rokonszenvezik, a Jobbik 19, az MSZP 10, a DK 6, az Együtt 3, az LMP pedig 8 százalékos támogatottsággal bír. Ezúttal a rejtőzködők nagyobb arányban vallották be valamely ellenzéki párthoz kötődő szimpátiájukat. Arányuk 26 százalékról 16 százalékra csökkent, a Jobbik, az MSZP és az LMP tábora pedig egyaránt 3 százalékkal nőtt. A kormánypártok tábora a márciusi 29 százalékkal statisztikai értelemben azonos.
A prognosztizált választási eredményhez legközelebb eső potenciális szavazói bázison a Fidesz-KDNP 36, a Jobbik 28, az MSZP 13, a DK 10, az Együtt 3, az LMP pedig 7 százalékos táborral rendelkezik. A kormánypártok potenciális támogatottságának aránya márciushoz képest nyolc százalékkal alacsonyabb, ám a választási részvételében biztos népességre vetítve az eltérés elhanyagolható, alig több mint 50 ezer fős. A pártok potenciális táborainak egymáshoz viszonyított aránya így elsősorban az ellenzéki szimpatizánsok magasabb aktivitása miatt változott.
Pártpreferenciák a teljes népesség körében és a prognosztizált választási eredményhez legközelebb eső potenciális szavazói bázison (%)
Az elmúlt fél évben a Jobbik az elégedetlenek, a protestszavazók egy részét be tudta csatornázni táborába – többek között a tapolcai időközi választás eredménye is ezt jelzi. Több olyan strukturális korlát is áll viszont a párt előtt, mely gátat szabhat a további erősödésnek. A Jobbik elsősorban a politikával kevésbé foglalkozó rejtőzködő szavazókat vonta be támogatói közé, az újak jellemzően középfokú végzettséggel bíró, munkás- és alsó középosztálybeli, aktív keresők. A településtípusokat vizsgálva elmondható, hogy a Jobbik a megyei jogú városokban, valamint a falvakban és községekben erősített. A látszólag mérsékeltebb kommunikációval megcélzott, új Jobbik-táborba tartozókkal szemben viszont a politikailag aktívabb, régi táborba tartozók inkább a párt nyelvi radikalizmusával értenek egyet, ezért őket a mérsékeltté váló retorika eltántoríthatja a párttól.
Mindez kiegészül azzal, hogy Vona Gábort egy potenciális miniszterelnök-jelölti versenyben csak a teljes népesség 13 százaléka támogatná, tehát kevesebben, mint pártját. A kormánypártok esetében teljes az egyezés, a párt támogatói szinte kizárólag Orbán Viktort tartják alkalmas kormányfőnek. A Jobbik esetleges győzelmétől is sokan tartanak. A párt 2018-as hatalomra kerülését csak a megkérdezettek 7 százaléka tartaná nagyon jónak, 19 százalék inkább jónak, 29 százalék inkább rossznak, 22 százalék pedig nagyon rossznak. Az ellenzők így összességében a megkérdezettek több mint felét teszik ki. A rejtőzködők, valamint a Fidesz-KDNP és az egyéb ellenzéki pártok szimpatizánsai is döntő mértékben az ellenzők táborát erősítik.
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2015. április 20-25. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.
A kutatást innen lehet letölteni.