A parlamenti választások hetén közös kutatói konferenciát rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és a Társadalomkutató, ahol legfrissebb felméréseik eredményeit mutatták be. A kutatói előadásokat megelőző kerekasztal-beszélgetésen az intézetvezetők egyetértettek abban, hogy a választás esélyese a Fidesz-KDNP, ugyanakkor a választásnapi aktivizmus döntheti el a végső választási eredményt.
A „Ki nyer ma?” című közvélemény-kutatói rendezvényt Szánthó Miklós, a Központ igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, valamint Barthel-Rúzsa Zsolt a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezérigazgató-helyettese részvételével tartott kerekasztal-beszélgetés nyitotta meg. Az intézetvezetők egyetértettek abban, hogy a választást megelőző kutatások alapján a Fidesz-KDNP az esélyes, de a választásnapi részvétel lesz döntő jelentőségű.
A választási eredményt meghatározó tényezők vonatkozásában Mráz Ágoston Sámuel a vezetőjelöltek megítélésének szerepére és az orosz-ukrán háborúra adott válaszok jelentőségére hívta fel a figyelmet, mely mindkettő terén a kormánypárti álláspont népszerűbb. A Nézőpont vezetője szerint Orbán Viktor „stratégiai nyugalmával szemben” Márki-Zay Pétert a „stratégiátlan nyugtalanság” jellemzi, ami a baloldali szavazóbázis bővülését váró baloldali stratégia kudarcának köszönhető.
Szánthó Miklós szerint a kormányzati teljesítmény és a narratívaalkotási képesség lesz meghatározó, ami együtt adhat választ arra a kérdésre a választóknak, hogy ki tudja jobban megvédeni Magyarország érdekeit. Az Alapjogokért vezetője felhívta a figyelmet arra a jelenségre is, hogy Márki-Zay Péter képe eltűnt a plakátokról. A közös kormányfőjelölt esetében annyira szembeötlő a kompetencia hiánya, hogy még a kormánykritikusok körében is megosztottak miniszterelnöki alkalmassága tekintetében. Hangsúlyozta azonban, hogy az esélyek könnyebben eredményeznek elbizakodottságot, mint győzelmet.
Barthel-Rúzs Zsolt szintén kiemelte a jelöltek személyének szerepét a kínált jövőképek hitelessége és a válságkezelő képesség mellett. Szerinte nemcsak az lesz döntő, hogy a táboron belül mennyire elfogadott egy jelölt, hanem hogy a szűk szavazóbázison túl is úgy gondolják-e, hogy érdemes rá szavazni. Az elmúlt 30 évben már bizonyított Orbán Viktorral áll szemben az a Márki-Zay Péter, aki nagyon sokat dolgozott azon, hogy a kezdetben kedvező támogatottsági mutatóit lerontsa.
A panelbeszélgetést követően az intézetek szakértői bemutatták közvélemény-kutatási eredményeiket. Dr. Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója előadásában elmondta a magyar társadalom döntő többsége egyértelműen ellenzi, hogy Magyarország bele sodródjon az orosz-ukrán háborúba és hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát. Ezt a legutóbbi felmérés is jól mutatja, amelyben a megkérdezettek 90%-a szerint most Magyarország biztonsága az elsődleges.
Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, Bozsonyi Károly az intézet által végzett, a miniszterelnök-jelölti verseny állásáról készített adatsort prezentálta. A választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók körében Orbán Viktor népszerűsége 2021 novembere óta töretlen: az utóbbi 18 hétben a hivatalban lévő miniszterelnök támogatottsága 52-58 százalék között mozgott. A háború kitörése után a kormányfőt támogatók és ellenzők aránya a korábbi heteket is meghaladó mértékben elvált egymástól. Ez az éles szétválás azt igazolja, hogy a választók bíznak a kormány és a miniszterelnök válságkezelési tevékenységében. Orbán Viktor az országgyűlési választás kampányhajrájában pedig 58 százalékon áll.
A debreceni Real-PR 93. vezetője, Sóvágó Sándor prezentációjában ez alkalommal is a cég gazdasági témájú kutatásainak eredményeit ismertette, amelyek szerint az ellenzék hatalomra kerülése esetén a budapesti lakosság 46, a vidéken élők 50 százaléka arra számít, hogy inkább romlana az anyagi helyzete, míg csupán Budapesten 14, vidéken 16 százaléknyian gondolnak annak javulására. Az anyagi helyzetre vonatkozó felmérés alapján azt is elmondta, hogy a teljes lakosságot tekintve mindössze 9 százaléknyian gondolják, hogy választási eredményként a baloldal győzelmével járnának jobban.
Talabér Krisztián elemző, a Társadalomkutató képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a baloldal csökkenő támogatottsága alapján nem sikerült új szavazókat megszólítania, de a szavazatmegtartási képességgel is gond van. A kutatásból egyértelműen látszik, hogy az országgyűlési választáson a teljes népességet tekintve 68 százaléknyian nem tartják elképzelhetőnek, hogy Márki-Zay Péter által tervezett, új pártjára szavazzanak, valamint a baloldali szavazótábor csupán 35 százaléka tartja elképzelhetőnek. Az előadásban kitért arra is, hogy a háborús retorika a békepárti magyarok mellett nem talál nyitott fülekre, hiszen a teljes népesség 92, de a baloldali szavazótábor 85 százaléka is egyetért azzal, hogy Magyarországnak mindent el kell követnie, hogy ne sodródjon bele Oroszország és Ukrajna konfliktusába.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója, Nagy Dániel a legfrissebb, pártpreferencia-mérésen alapuló mandátumbecslést ismertette. A bemutatott kutatás alapján a Fidesz-KDNP listája 47, a baloldali közös lista pedig 42 százalékot érne el. Az Intézet becslése alapján a kormánypárti és az ellenzéki listás mandátumok száma 46-46 lenne, valamint a Fidesz-KDNP 73 körzetben győzne, míg az ellenzéki összefogásnak 33 egyéni mandátum jutna. Ez tehát a mostani kormánypártok számára összességében 119, a közösen induló baloldalnak pedig 79 országgyűlési helyet jelentene, valamint egy nemzetiségi képviselői mandátum kerülhet még kiosztásra.