Schmitt Pál első éve
Augusztus elején lesz egy éve Schmitt Pál a Magyar Köztársaság elnöke. Mandátumának ötödénél az érvényesen válaszolók hatvan százaléka „inkább elégedett”, negyven százaléka „inkább elégedetlen” az államfői munkájával. Schmitt Pálnak nehéz feladata van, mert nem csak az államfői tisztséggel járó nehézségekkel kell megküzdenie, hanem nyolc év kormánykritikus államfői gyakorlata után egy újszerű szerepfelfogást is ki kell alakítania. Az elmúlt egy évben stratégiai hibát a kormány munkáját kívülről támogató elnökként nem követett el, inkább egy-két „bakija” vált emlékezetessé. Az új szerepfelfogás – amelyhez néhány trükköt elleshetne Göncz Árpádnak a kétharmados Horn-kormányhoz fűződő kapcsolatából – megítélése függ a pártprefenciától. Nem meglepő, hogy a Fidesz érvényesen válaszoló szimpatizánsainak 85 százaléka elégedett munkájával, míg az érvényesen válaszoló szocialista szimpatizánsoknak 76 százaléka nem. A fenti adatok azt is mutatják, hogy a jobboldalon – néhány feltételezéssel szemben – Schmitt Pál alapvető elismerésnek örvend és a válaszadók támogatják szerepfelfogását.
Pártszimpátia
Schmitt elismerésének oka, hogy – ahogy azt a múlt heti Heti Válaszban megírtuk – a kormányfő munkájával is elégedettek a válaszadók: az érvényesen válaszolók 52 százaléka nyilatkozott támogatóan. Nem csoda, hogy „most vasárnap” is kétharmados, azaz alkotmányozó többséget szereznének a kormánypártok. Kutatásunkban arra is rákérdeztünk, ugyanarra a pártra szavaznának-e a válaszadók, mint 2010-ben. Érdekes adat, hogy még a Fidesz szimpatizánsai között is van 10 százalék, aki új szimpatizáns, de nem meglepő a legtöbben az azóta virtuálisan megizmosodott LMP környékén találhatóak. A mostani LMP-támogatók harmada (32 százaléka) bevallásuk szerint tavaly áprilisban még máshova ikszeltek.
Új szövetség Kínával
Mindenki érezhette, hogy Ven Csia-pao kínai miniszterelnök látogatása több volt egy véletlen vagy rutinszerű állami vizitnél. Az államadósság finanszírozásától, a fejlesztési hiteleken és a piacnyitáson keresztül egészen a magyarországi kínai beruházásokig sok minden előtt nyitott utat a találkozó és a nyomában kötött megegyezések. Talán stratégiailag ennél is fontosabb az egyoldalú függőség oldása és – értékalapú szövetségesünkhöz, a nyugati világhoz hasonlóan – a kiváló kétoldalú kapcsolatok építése a kínaiakkal. Mint az korábban közöltük, ennek az „új, nagy jelentőségű szövetségnek” igen magas a magyarországi támogatottsága:a megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott pozitívan az együttműködésről.
Mindazonáltal a szoros együttműködés nemcsak a diplomáciai szinten jelentkezik majd, hanem a hétköznapokban is. Ha valóban megvalósulnak a tervezett beruházások, várhatóan a kínai gazdaság képviselői egyre gyakrabban keresik fel hazánkat és esetleg a meglévő kínai közösség is gyarapszik. Ezért érdeklődött a Nézőpont Intézet a hazai kisebbségekkel szembeni előítéletekről. A kutatás megmutatta, hogy tízből heten (72 százalék) el tudnának kínaiakat fogadni szomszédjuknak, ketten (23 százalék) viszont inkább nem. A legnagyobb elutasítás a cigányok és az arabok esetében érezhető: a megkérdezettek 46, illetve 35 százaléka nem szeretne szomszédjuk lenni.
Gyurcsány Ferenc megítélése
A nyár elején régen látott figyelem követte Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységét, miután az MSZP elhúzódó belső háborújában aktuálisan csatát vesztett. A pártszavazás körüli indulatokat máig nem sikerült lezárni, legfeljebb a lezárás esélyét holnap utánra tolni: elvileg egy novemberi pártkongresszus foglalkozik majd az MSZP hatalmi befolyás szempontjából fontos, de kívülről érthetetlen szervezet-átalakításával. Ha stratégiailag nem is tudott átfogó sikert elérni a Mesterházy-féle pártvezetés, hiszen a váratlan időpontban elrendelt pártszavazás majdnem eredményes lett, Gyurcsány lejáratában fel tudott mutatni némi előrelépést. Az összes megkérdezett 63 százaléka mondta azt, hogy Gyurcsány Ferenc inkább árt, mint használ az MSZP-nek. Ugyanakkor az érvényesen válaszoló MSZP-szimpatizánsoknak 51 százaléka szerint Gyurcsány „inkább használ” pártjuknak. Gyurcsány Ferenc a kémbotrány ügyében is középpontba került, hiszen mégiscsak volt bizalmasai ellen indult eljárás. A volt miniszterelnök és támogatói már többször sejtették, hogy előbb-utóbb ellen is vádat fog emelni a bíróság. Ebben az ügyben természetesen nem illetékes a közvélemény, mégis figyelemre méltó, hogy nincs többségi álláspont. Arra a kérdésre, hogy „történt-e olyan bűncselekmény az elmúlt években, amely miatt bíróság elé kellene állítani Gyurcsány Ferencet” a megkérdezettek harmada (34 százalék) nem tudott válaszolni, harmada igennel (34 százalék), s szintén harmada (32 százalék) nemmel válaszolt. Érdekes, hogy a férfiak inkább (38 százalék), míg a nők és a felsőfokú végzettségűek kevésbé (30 százalék) állnak a felelősségre-vonás pártján. A Fidesz-szimpatizánsok 52 százaléka szívesen látná Gyurcsányt bíróság előtt, 19 százaléka viszont nem tartja ezt indokoltnak. Érdekes, hogy a Jobbik szimpatizánsainak negyede (27 százalék) szintén nem akar felelősségre-vonást. Alighanem ők 2006-ban még az exminiszterelnökre szavaztak.
A közvélemény-kutatás innen tölthető le.