Bajnai Gordon október 23-ai bejelentése után pár nappal át is lépte a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt az Együtt 2014 Mozgalom – derült ki a Nézőpont Intézet október 24-26. között készített közvélemény-kutatásából, amelyet a Heti Válasz pénteken megjelenő friss számában olvashatnak. A kormánypártokkal a választásra jogosultak 36 százaléka szimpatizál, míg a Magyar Szocialista Párttal 12 százalék, a Jobbikkal pedig 11 százalék. Bajnai Gordon mozgalma tehát nem módosított az egy éve változatlan erőviszonyokkal jellemezhető nagyobb pártok versenyén.
Egy most vasárnapi választási szituációban a magyarok 5 százaléka jelezte, hogy Bajnai Gordon pártjára szavazna. Az új politikai formáció megjelenésének rövid távú vesztese a Lehet Más a Politika és a DK, előbbivel az összes megkérdezett 3 százaléka, utóbbival pedig mindössze 2 százaléka szimpatizál saját bevallása szerint. A Nézőpont Intézet előző* kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság 32 százaléka szimpatizált a Fidesz-KDNP-vel, 12 százaléka az MSZP-vel, 10 százaléka a Jobbikkal, 5 százaléka pedig akkor még az LMP-vel. A formálódó szövetség tehát egyrészt a Bajnai-szkeptikus LMP táborát bizonytalaníthatta el, valamint az ezidáig rejtőzködők csoportját bátoríthatta fel.
Az összes megkérdezett 46 százaléka biztosan regisztrálna korábban és részt venne most vasárnap egy parlamenti választáson. Körükben 46 százalékos a kormánypártok támogatottsága, 15 százalékos a szocialistáké, 13 százalékos a Jobbiké, 6 százalékos pedig az Együtt 2014-é. A november közepén kongresszust ülő Lehet Más a Politika Schiffer András leköszönése óta többször került a parlamenti bejutási küszöb alá, most viszont újra a jövőbeli létezését meghatározható döntés előtt áll, ha a tendencia Bajnai Gordon formációjának köszönhetően hosszabb távon is csökkenést mutat (most vasárnap a regisztrált szavazók 2 százaléka voksolna az LMP-re).
A választásra jogosult felnőtt magyar lakosság pártpreferenciája
Módszertan:
Az adatfelvétel 2012. október 24-26. között készült, 500 fő véletlenszerű kiválasztásával, a magyarországi felnőtt lakosságot kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos, kérdőíves lekérdezés (CATI). Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 4,5 százalék körüli.
*A korábbi kutatás 2012. szeptember 25-27., illetve október 2-4. között készült, 1000 fő telefonos megkérdezésére épülő országos reprezentatív mintán.
A Milla tüntetésen elhangzott bejelentés hosszabb távú hatásairól egyelőre óvatosan érdemes csak nyilatkozni. (A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció megalakulását is hasonló felfokozott várakozás előzte meg, de az első mérésekben tapasztalható szintnél nagyobb növekedési potenciált azóta sem mutatott. Emlékeztetőül: 2011. november 7-10. között a Demokratikus Koalíciót a megkérdezettek 2 százaléka említette.)