NÉMET VÁLASZTÁS MAGYAR SZEMMEL

A német tartományi választások nemrégiben zárultak le, melyek a német pártok utolsó megmérettetései voltak a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt. Ezzel a német politika kerek számához érkeztünk, ugyanis pontosan 80 nap van hátra a szövetségi választásokig. Szeptember 26-án eldől, mely párt veszi át – vagy tartja meg – a vezető szerepet a több mint 80 milliós országban, ezzel pedig meghatározva az Európai Unió jövőjét és a bilaterális viszonyok alakulását. 

A Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány által, a közeledő német szövetségi parlamenti választások alkalmából készített „Német választás magyar szemmel” című elemzés legfőbb gondolatai: 

  1. Németország 2021 szeptemberében új kancellárt választ, aki, 80 nappal a választások előtt úgy tűnik, Armin Laschet (CDU) lesz, egy CDU/CSU és Zöld koalíció élén, amelyhez szükség esetén vagy ügyek mentén csatlakozna csak a szabaddemokrata párt (FDP).

  2. A leendő kormánypártok Európa-programja szinte teljesen azonos és egyértelműen a föderális Európa („Európai Szövetségi Állam”) mellett köteleződik el.

  3. Az intézményi változtatások keretében az Európai Parlament erősítését (részben vagy egészben a nemzeti választásoktól elkülönülő transznacionális jellegét), az Európai Bizottság tagállami helyett parlamenti függését, a többségi döntéshozatal kiterjesztését, valamint a tagállami kormányfőkből álló Európai Tanács gyengítését szorgalmazzák.

  4. A választási programok alapján várható a jogállami csata éleződése (például a Brüsszelben renitensnek nyilvánított tagállamokkal szembeni mechanizmus azonnali alkalmazása), az európai nyilvánosság finanszírozása uniós forrásból (európai közszolgálati média) és az Európa-szerte tevékeny NGO-k kivonása a nemzeti jog alól, amely a Soros-hálózat feltételezhető érdekének megfelel.

  5. A közép-európai együttműködés is ellentétes Brüsszel és Berlin érdekével, ezért a majdani kormánypártok az elmúlt években formálódott szövetséget is gyengíteni akarják. Egyrészt a Lengyelországot külön pályára állító weimari háromszöggel, másrészt a csehek és a lengyelek, valamint Németország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok különutas fejlesztésével.

  6. 2021 után egyedül az európai haderő kérdése és esetleg a migráció megfékezése a kibocsátó országok erősítésével az a két terület, ahol Magyarország és Németország együttműködhet. Az Európa-politika inkább vitatémának tűnik a jövőben is.

Német választás magyar szemmel című TELJES elemzés a linkre kattintva olvasható.

Politikai elemzések

2023.09.14.
Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak: A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról. A két...
2023.05.25.
Összefoglaló A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését,...
2023.05.11.
Összefoglaló Május 10-én töltötte be hivatali idejének első évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy egy esztendőt követően hogyan változott...
2023.03.17.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Zelenszkij...
2023.02.15.
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az...
2022.12.08.
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de új időszámítás kezdődött Európa történetében is. Az Európai Unió keletkezése és eddigi...
2022.11.12.
November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az...
2022.08.19.
Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 14-én választotta meg Magyarország államfőjének, s május 10-én lépett hivatalba. A Nézőpont Intézet áttekintette az elnökasszony első száz hivatali...
2022.03.23.
Összefoglaló A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is...
2022.02.01.
A 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus óta Vlagyimir Putyint a liberális média fősodra a világpolitika nemkívánatos személyének titulálja, és azzal a kérdéssel, hogy lehet-e Putyinnal találkozni,...
2021.12.11.
2021-ben a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását – ez derül ki a Nézőpont Intézet összehasonlító...
2021.09.23.
Összefoglaló Az Európai Parlament (EP) befolyása az intézmény létrejötte óta a módosító szerződéseknek köszönhetően folyamatosan növekedett. 42 éve csábító tévútra tért, és ma már nem az Európai...