A magyarok négyötöde (78 százalék), de még a baloldaliak kétharmada (63 százalék) szerint is azonnali tűzszünetre lenne szükség, akár ukrán területveszteségek árán is – derül ki a Nézőpont Intézet február eleji kutatásából. Miközben a többség fegyvernyugvást szeretne, szinte senki nem számít arra, hogy a harcok véget érhetnek a háború kitörésének évfordulója előtt (2 százalék). A magyarok harmada (33 százalék) szerint ebben az évben eljöhet a béke, azonban mintegy fele (49 százalék) évekig elhúzódó háborúra számít.

Három hét múlva lesz egy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok milyen elvárásokkal és várakozásokkal vannak a szomszédos háború elhúzódó, közel egy évét követően.

A magyar választók négyötöde (78 százalék) szerint azonnali tűzszünetre van szükség Ukrajnában, még akkor is, ha így Ukrajna nem tudja visszaszerezni az összes területet, amit Oroszország elfoglalt. Még a politikai hovatartozás sem befolyásolja jelentősen az erről szóló vélekedést: a baloldali szavazók közel kétharmada (63 százalék) is egyetért a fegyvernyugvás szükségszerűségével, míg a kormánypártok szavazói körében 91 százalékos a tűzszünettel való egyetértés. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan társadalmi csoport, aki egyetértene a háború folytatásával az elfoglalt területek visszaszerzése reményében.

A magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor borúlátó várakozások jellemzik. Közel felük (49 százalék) szerint a konfliktus még évekig elhúzódik, és csupán egyharmaduk (33 százalék) számít arra, hogy 2023-ban rendezni tudják a helyzetet. Szinte senki nem számít arra, hogy a következő hónapban véget ér a háború (2 százalék). Ebben a kérdésben egyformán pesszimisták a kormánypárti és kormánykritikus szavazók, ugyanolyan arányban (46, illetve 48 százalék) számítanak arra, hogy a hadakozás évekig elhúzódik, de ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok is, akik szerint idén befejeződik a konfliktus.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása január 30. és február 1. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók