HAT PONTBAN A PIS-KORMÁNYZÁSRÓL, MAGYAR SZEMMEL

A 2015-ös év Lengyelországban a 2010-es magyar választásokhoz hasonló horderejű változásokat hozott, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a kommunista rezsim bukása óta először alakíthatott önállóan kormányt.

A Szydło-kormány politikájának köszönhetően a lengyel-magyar kapcsolatok tovább erősödtek. A lengyel kormánypárt ráadásul több olyan intézkedést is bevezetett, mely a magyar kormány 2010 óta szerzett tapasztalataira épült. A Nézőpont Intézet hat pontban foglalta össze az elmúlt két év tapasztalatait.

• STABIL KORMÁNYTÖBBSÉG, TARTÓS POLITIKAI STABILITÁS: A Fidesz-KDNP több mint tizenegy éve vezeti a közvélemény-kutatásokat és a lassan nyolc éves kormányzati ciklus ellenére messze a legnépszerűbb pártformáció. Egy most vasárnapi választás esetén is a 2014-es választással közel azonos eredmény születne. A lengyel kormánypárt támogatottsága sem változott érdemben a 2015-ös választáshoz képest. A tartós politikai stabilitás mindkét országban jó alapot teremt a hatékony kormányzáshoz.
• FÓKUSZBAN A NEMZETI ÉRDEKEK: Magyarországon a nemzeti érdek definiálása és érvényesítése új szemléletmódot hozott a politikai gondolkodásban. E rendezőelv mentén került előtérbe a munkaalapú gazdaság, a versenyképesség, a biztonságérzet, a szuverenista politika, vagy épp az intenzív család- és népesedéspolitika kérdése. Az új lengyel kormány e téren a magyarral lényegében megegyező gyakorlatot folytat. A lengyel kabinet is kiemelt figyelmet összpontosít a hazai kis- és középvállalkozások támogatására, a munkahelyteremtésre, a család- és népesedéspolitikára, valamint a szuverenista külpolitikára.
• ÚJ HANGSÚLYOK A KÜLPOLITIKÁBAN – ERŐSÖDŐ V4-EK: A két országot jellemző aktív külpolitika számos konfliktust helyezett eltőrbe, elsősorban az Európai Unió intézményeivel. Ennek legsarkalatosabb eleme a markáns bevándorláspolitikai álláspont. A külső határok védelmét és a bevándorlás szigorú ellenőrzését célul kitűző törekvések viszont új lendületet adtak a V4-ek együttműködésének. A partnerség motorja Magyarország és Lengyelország volt az elmúlt években. A két ország külpolitikájában e mellett is megjelennek hasonló törekvések (keleti és déli nyitás), de különbségek is (Oroszország-politika).
• GAZDASÁGI MOZGÁSTÉRBŐVÍTÉS: A legfontosabb magyar gazdasági célkitűzések között megjelent az adórendszer egyszerűsítése, a közteherviselés igazságosabbá tétele, a munkaalpú gondolkodás, valamint a versenyképesség előmozdítása. A két kormány gazdaságpolitikájának hasonlóságára már 2015 őszén több befektetőház és banki elemző is felhívta a figyelmet, igaz, akkor többségben voltak a kritikus hangok. Az azóta eltelt időszak tendenciája azt igazolja, hogy a lengyel kormány programja is hozza az eredményeket. Ennek köszönhetően lett mára a régió Európa új növekedési motorja.
• AKTÍV CSALÁDPOLITIKA ÉS KÖZÉPOSZTÁLYOSODÁS: Miután Magyarországon sikerült stabilizálni a gazdaságot és az ország gazdasági mozgástere szélesedett, a kormányzás fókusza áthelyeződött a „középosztályosodás” kiterjesztésére. Ennek kulcseleme a családtámogatási rendszer dinamikus bővítése, a gyermekvállalás és az otthonteremtés támogatása. Ehhez hasonlóan a PiS-kabinet is kiemelten kezeli a családok támogatását.
• KÖVETKEZETES BEVÁNDORLÁSPOLITIKA: A bevándorlási válság 2015-ös kirobbanása Európa-szerte komoly politikai feszültséget eredményezett, Brüsszel mellett számos tagállami vezető helytelenül mérte fel a jelenség súlyát és veszélyeit. A magyar kormány Európában elsőként, a lehető határozottabban állt ki a tömeges illegális bevándorlással szemben. A PiS 2015-ös győzelmével Lengyelország szakított a főirányú bevándorláspolitikai irányvonallal és a magyar kormányhoz hasonló álláspontot alakított ki.

A teljes elemzés ide kattintva tekinthető meg.