A költségvetési hiány korlátozott előrejelezhetősége miatt az adott tagállam költségvetési helyzetének vizsgálatakor körültekintőbb mérlegelés szükséges. Az előrejelzéseket és a tényadatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a becslések többnyire nem pontosak. Az adott évre vonatkozó adott évi jelentések pontossága – a rövidebb időhorizont miatt – nagyobb, a következő évi költségvetési hiány-előrejelzéseknél azonban indokolt az óvatosság. Az előrejelezhetőség legnagyobb akadálya, hogy a jövő évre vonatkozó költségvetés, illetve annak tervezete a prognózis készítésekor még nem áll rendelkezésre.
2008 előtt a bizottsági tavaszi és őszi előrejelzések nagyobb eltéréseket mutattak a tényadatokhoz képest, míg 2008-tól az eltérés kisebb, de így is több tized százalékpontnyi. 2007, 2008 és 2012 esetében a Bizottság rendre felülbecsülte, míg a többi évekre alulbecsülte a magyar költségvetési hiányt. A 2011-es többletet pedig jelentősen alulbecsülte. A vizsgált időszak (2004-2012) alatt 0,1 és 5,3 százalékpont között ingadozott a Bizottság előrejelzéseinek pontossága. A legpontosabb a 2010-re vonatkozó 2009 őszi előrejelzés volt, ami 0,1 százalékpontos eltéréssel becsülte meg a végleges hiányadatot, míg a legpontatlanabb a 2006-ra vonatkozó 2005-ös tavaszi előrejelzés volt, ami 5,3 százalékponttal tért el a tényleges hiányadattól. (Habár a 2011-re vonatkozó 2010. őszi előrejelzés 9 százalékponttal tért el a végleges egyenlegtől, ekkor azonban még nem volt látható a nyugdíjpénztári intézkedés.)
Mindezek alapján a költségvetési helyzet alakulásának megítéléséhez szükséges figyelembe venni a jelentésekkor még nem feltétlenül ismert év közben tett tagországi intézkedéseket és azok költségvetési hatásait.
A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhely vezetője Pesuth Tamás gazdasági elemző, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pénzügy Tanszékének oktatója. Az okleveles pénzügy szakos közgazdász pénzügypolitika és közpénzügyek szakirányon végzett. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola PhD hallgatója. Kutatási területe a bankszabályozás, a bank- és közpénzügyek, és a monetáris politika. Érdeklődési köre a nemzetközi pénzügyek, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer. Pesuth Tamás 2013-tól a Magyar Külügyi Társaság Főtitkára.