Március 21-e, az első magyarországi bolsevik állam, az ún. tanácsköztársaság kikiáltásának 100. évfordulója. Ebből az alkalomból a kommunizmus egy évszázados magyarországi történetét vizsgáltuk meg a kommunista-antikommunista törésvonal alakulásának rövid bemutatásán keresztül.
Közvélemény-kutatásunkban a mai magyar társadalom kommunizmussal kapcsolatos attitűdjeit mértük fel.
- Az egyes generációk kommunizmushoz fűződő viszonyának vizsgálatából az derült ki, hogy nem igaz az általános vélekedés, miszerint a kommunizmus megítélése egyre kevésbé játszik szerepet a magyarok szavazói magatartása szempontjából. Sőt, az adatok azt mutatják, hogy a kommunista-antikommunista törésvonal a fiatalabb generációk számára fontosabb, mint az idősebbeknek. A 18–29 éves korosztály 61 százaléka tartja jelentősnek ezt a törésvonalat, és 58 százalékuknak fontos pártválasztáskor, hogy egy adott politikai csoport hogyan viszonyul a kommunizmushoz. A 60 évesnél idősebbek esetében ez a két arányszám 48, illetve 36 százalék.
- A legfiatalabbak (18–29 évesek) között vannak a legtöbben azok, akik elkötelezettek az antikommunizmus mellett, és második legkevesebben azok, akik inkább jó véleménnyel vannak a kommunizmusról. Ezzel szemben az adatok szerint a legidősebb korosztály (60 év felettiek) nevezhető a legkevésbé antikommunistának.
- A kádári nosztalgia időtállóságát bizonyítja, hogy Kádár Jánosról a válaszadók 44 százaléka a mai napig pozitívan vélekedik. A válaszadók a magyar történelem elmúlt 150 évében a második legjobb időszaknak – a 2010 óta tartó időszak után – a Kádár-korszakot tartják.
- Kun Béla megítélése még az általa irányított rendszerénél is kedvezőtlenebb: kétszer akkora azok aránya, akik inkább rossz véleménnyel vannak róla (36 százalék), mint azoké, akik inkább jó véleménnyel (18 százalék). Rákosi Mátyás a magyar történelem elmúlt 150 évének legnépszerűtlenebb vezetője: a válaszadók 63 százaléka inkább rossz, 7 százalékuk pedig inkább jó véleménnyel van róla. A „legnépszerűbb” történelmi vezető Nagy Imre (a válaszadók 52 százaléka inkább pozitívan ítéli meg), őt követi Kádár János (44 százalék) és Horthy Miklós (36 százalék).
- Hosszútávon az antikommunista-kommunista törésvonalhoz hasonlóan fontos lehet a globalizációhoz való viszony mentén kialakult, globalista-szuverenista megosztottság. Magyarországon a két törésvonal sok szempontból hasonló módon osztja meg a társadalmat. Az antikommunista, szuverenista erők számára bizakodásra adhat okot, hogy a legfiatalabb generáció tagjai azok, akiket leginkább foglalkoztat az egyes politikai szereplők kommunizmushoz való viszonyulása, döntő többségük pedig elítéli a kommunizmust.
A teljes elemzés itt olvasható.