NÉZŐPONT GAZDASÁGI TÉNY: ROMÁNIA NEM ELŐZTE MEG MAGYARORSZÁGOT

A közelmúltban a sajtó több ízben foglalkozott az Eurostat friss adatával, amely szerint 2022-ben, vásárlóerő-paritáson[1] számolva Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói annak jártak utána, vajon igaz-e, hogy Románia gazdaságilag megelőzte Magyarországot. Az Eurostat adatai alapján a válasz egyszerű: nem.

1. Az egy főre jutó magyar GDP 16 százalékkal magasabb, mint a román

Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.[2]

2. Romániában növekvő, Magyarországon csökkenő államadósság

Románia államadóssága alacsonyabb, mint Magyarországé, de a tendenciák mégis kedvezőtlenek. 2010 óta 29-ről 47,2 százalékra növekedett a GDP-arányos román államadósság, ezzel szemben Magyarország GDP-arányos államadósságát az előző évtizedben csökkenő pálya jellemezte: a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét hazánk ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.[3]

3. A románok felének okozna nehézséget „egy váratlan kiadás”, a magyarok harmadának

A GDP valóban egy fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. A románok közel felének (47,9 százalék) nehézséget okozna egy váratlan kiadás finanszírozása, míg a magyaroknak csak harmada (33,9 százalék) élne meg egy ilyen helyzetet hasonlóan. Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010 és 2021 közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ról 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.[4]

4. A románok ötöde angol vécé nélküli háztartásban él, a magyaroknak csak 1,5 százaléka

A román lakosság 21,2 százaléka továbbra is olyan háztartásban él, ahol sem kád, sem zuhanyzó, sem vízöblítéses vécé nincs, miközben ez az arány Magyarországon 1,5 százalék, ami azonos az uniós átlaggal.[5]

5. Alacsonyabb foglalkoztatottság, magasabb munkanélküliség Romániában, mint idehaza

Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság. A 20-64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta 9-ről 5,6-ra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent. [6]

[1] A vásárlóerő-paritás módszertanát a Világbank dolgozta ki és tartja karban egy nemzetközi termék- és szolgáltatási ár összehasonlítási program keretében

[2] Az Eurostat által közölt éves GDP kimutatás eurómillióban kifejezve

[3] Az Eurostat által közölt éves adósságkimutatás a GDP arányában kifejezve

[4] Az Eurostat jövedelmekről és életkörülményekről szóló kutatása (SILC)

[5] Az Eurostat jövedelmekről és életkörülményekről szóló kutatása (SILC)

[6] Az Eurostat éves adata a foglalkoztatottsági rátáról és a munkanélküliségi rátáról