A Vona Gábor vezette Jobbik a 2014-es parlamenti választás óta nem vált kormányváltó erővé, hosszú ideje nem képes egyetlen társadalmi ügyet sem tartósan napirenden tartani és támogatottsága is csupán a 2014-es szinten hullámzik.
Ebben a helyzetben a párton belüli törésvonalak felerősödtek, egyre több jobbikos kérdőjelezi meg nyilvánosan a „néppártosodás” stratégiájának eredményességét.
A pártelnök előremenekült és ahelyett, hogy a tisztújító kongresszuson saját politikájának sikertelensége miatt kellene magyarázkodnia, bűnbakokat jelölt meg a leváltandó alelnökök személyében, elterelve ezzel a figyelmet politikai kudarcairól.
Egyre nagyobb kérdés ugyanakkor, hogy a párttagság meddig bízik Vona Gáborban, aki mostani ígéreteihez hasonlóan már 2014 április 6-a előtt is kormányzásra készült, ugyanakkor a 2010-es mandátumarányhoz képest is kevesebb jobbikos jutott be végül a parlamentbe.
Egy hasonló kudarcnak 2018-ban már egyértelműen Vona Gábor lehet az egyedüli személyi felelőse a Jobbikon belül, miután a pártszabályok módosításával végleg kiszorítja az elnökségből belső ellenzékét.
A teljes elemzés innen letölthető.