A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT

Hatalmas összeg, évente összesen 7-7,8 milliárd forint kerül szétosztásra az adóegyszázalék címén (az összeg nem tartalmazza az egyházi felajánlásokat), melyen átlagosan 25 ezer szervezet szokott osztozkodni.

A 2014-es és 2015-ös adóévet vizsgálva elmondható, hogy rendkívül szétaprózódott az adóegyszázalékot megcélzó szervezetek száma. Ezt az is alátámasztja, hogy a 25 ezerből 8 ezer olyan szervezet van, amelyik 50 ezer forintnál kevesebb adóegyszázalékot gyűjtött be. A teljes összeg több mint 30 százaléka mindössze száz szervezetre koncentrálódik és e szervezetek listája szinte állandónak mondható.

Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_elemzes_2017-05_17_HU

Érdekesség, hogy a TOP 100 szervezet közül 42 egészségüggyel, 37 pedig állat- illetve természetvédelemmel foglalkozik. Ebből egyértelműen kirajzolódik, hogy a szervezetek melyik két típusa az, amelyik dominál az adóegyszázalékból való részesedés során.

Sok szervezet nem tölti fel ugyanakkor honlapjára a közhasznúsági beszámolót, valamint az adóegyszázalékos felajánlások elköltéséről szóló külön beszámolót. A TOP 100 kedvezményezett szervezet közül 2015-ben (2014-re vonatkozóan) 61 töltött fel közhasznúsági beszámolót. 2016 májusában, közvetlenül a 2015-ös beszámolást követően 32 elszámolást találtunk, 2017 márciusára ez ötvenkettőre nőtt. Még rosszabbak az arányok az adóegyszázalékról szóló külön beszámolókat illetően, ott 2015-ben százból 21 szervezet, 2016 májusában pedig csak 19 tette azt elérhetővé. Ez 2017-re 27-re emelkedett, ami még így is alig haladja meg a szervezetek egynegyedét.

Mindez ráerősíthet az adófizetők és a jogosult szervezetek közti bizalmatlanságra, melynek egyik tünete, hogy az adózók többsége (több mint 50 százaléka) még mindig nem él az adóegyszázalék felajánlásának lehetőségével.

Azon TOP 100 szervezetek körében, melyek feltöltötték adóegyszázalékról szóló beszámolójukat, a dokumentumokat tartalmilag is megvizsgáltuk. Ez alapján a szervezetek 2014-ben átlagosan a teljes felajánlott összeg 50, míg 2015-ben 67 százalékát költötték cél szerinti tevékenységre. A reklámköltések aránya összesítve nem mondható magasnak, mindkét évben 4-4,5 százalék körül mozgott.

Kiemelkedik a tartalékolt összegek aránya, a beszámolót feltöltő száz legnagyobb kedvezményezett szervezet átlagosan az adóegyszázalékból elnyert összegek több mint 30 százalékát nem költötte el a 2015-ben leadott beszámolók szerint, a 2016-ban leadott beszámolók alapján ez az arány 13 százalékra csökkent.

A teljes elemzés innen tölthető le.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük