A Fidesz-KDNP listája vezet (48 százalék) egy hónappal az európai parlamenti választás előtt – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. Elsősorban Magyar Péter pártja (21 százalék), a Dk-MSZP-Párbeszéd koalíciója (12 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) között oszlanak meg a baloldali szavazók, miközben a Momentum (1 százalék) és a Jobbik (1 százalék) önállóan már nem jutna be az Európai Parlamentbe.

A pártok első megmérettetését az egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások előtt a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírás összegyűjtése jelentette. Míg a kormánypártok elsőként adták le a lajstromokat, nem sikerült minden, listát bejelentő pártnak teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket: Jakab Péter pártjának a mozgósítás is gondot okozott, így nem indulhat a választáson. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogyan szerepelnének a pártok különböző választási helyzetekben.

Továbbra is a Fidesz-KDNP listája (48 százalék) vezeti a pártversenyt egy hónappal az európai parlamenti választások előtt, igaz, egy országgyűlési választáson 44 százalékot érne el, ami a 2014-es hazai választási eredményének felelne meg. A különbség oka, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbnak mondták magukat a közelgő európai parlamenti választáson, mint a jelenleg tét nélküli és távolibb országgyűlési választások esetében.

A kormány jobboldali ellenzéke is megalapozottan reménykedhet a mandátumszerzésben. A Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a magyar parlamentbe jutna be (6 százalék) nagy valószínűséggel, de 5 százalékos eredményével EP-mandátumot is szerezhetne.

A baloldalnak több nagy vesztese is lenne mind az itthoni, mind az európai megmérettetésen. Magyar Péter úgy tűnik, tartósan háromosztatúvá alakította a baloldalt. Az ellenzékváltó-hangulatot meglovagolva jelenleg a Tisza Párt a legnépszerűbb ellenzéki párt (egy „most vasárnapi” EP-választáson 21 százalékos támogatottsággal), mely mellett a Demokratikus Koalíció – MSZP – Párbeszéd közös lista (12 százalék), illetve a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) jelenti a másik két baloldali pólust.

Jakab Péter listaállítási kudarca miatt kevesebb baloldali szavazat veszhet el az EP-választáson, miután Jakab mintegy 2 százaléknyi szavazótábora a másodlagos preferenciák alapján Magyar Péter pártját és a Gyurcsány-koalíciót erősítheti, mellyel becslésünkben is így számoltunk.

Az öt évvel ezelőtt még EP-mandátumot szerző Momentum (1 százalék) és Jobbik (1 százalék) az 5 százalékos küszöb közelébe se érnek, Vona Gábor pártja (3 százalék) ugyan megelőzi őket, de szintén nem számolhat bejutással. Szintén távol áll a mandátumszerzés lehetőségétől az önállóan induló LMP (1 százalék) és Márki-Zay Péter pártja (1 százalék) is.

A baloldali pártok támogatottságát tekintve nem mutatkozik jelentős különbség egy „most vasárnapi” országgyűlési és európai parlamenti választás esetében. Magyar Péter pártja (22 százalék) és a DK-MSZP-P koalíció (13 százalék) is csupán 1-1 százalékponttal érne el magasabb arányt egy országgyűlési, mint az EP-választáson. A többi baloldali párt közül egyedül az MKKP (7 százalék) jutna be önállóan a magyar országgyűlésbe is.

Módszertan

A Nézőpont Intézet minden esetben az egyes pártok adott választáson elérhető „legvalószínűbb listás” eredményét közli, amely a részvételüket biztosra ígérő választók bevallott és – a rejtőzködők esetében – segédkérdésekkel beazonosított pártpreferenciáit mutatja be, így szemben más intézetek „biztos pártválasztók” kategóriájával, a pártválasztásukban nem, de részvételükben biztos választók véleményét is figyelembe veszi.

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása 2024. április 29. és május 2. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. A pártpreferencia-adatok kerekítve lettek egész számra, ezért előfordulhat, hogy összeadott értékük nem pontosan 100. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy országgyűlési, illetve egy európai parlamenti választáson biztosra ígérő válaszadók.