Pártszimpátia
A pártversenyben épp az ellenzék tette országos témává a II. kerületi időközi választást, aminek eredménye jól mutatja a közvélemény-kutatási adatainkban is érzékelhető választási aktivitás csökkenését és a pártok közötti támogatottsági arányokat. Miközben a kormánypártok népszerűsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok közepette is biztosítja a kétharmados előnyüket, az ellenzéki pártok szavazói bázisa továbbra is bizonytalan. Most vasárnap a leadott voksok 58 százalékát a Fidesz-KDNP szerezhetné meg, míg a Jobbik 19 százalékos második helyezését leginkább a szétforgácsolt baloldalnak köszönheti.
Az MSZP eddigi önsors-rontásának eredménye, hogy a párt támogatottsága az összes megkérdezett körében 2011-ben kaotikusan mozgott: az 9-től és 17 százalékig tartó sávban. A Demokratikus Koalíció kiválásának egyértelmű vesztese pedig a Magyar Szocialista Párt. A Nézőpont Intézet november 7-10. között, a pártszakadás után készített közvélemény-kutatásában az októberben mért 17 százalék helyett a választópolgárok 10 százaléka vallotta magát az MSZP, 2 százaléka pedig a Gyurcsány-párt szimpatizánsának. A volt miniszterelnök ugyan sikerként könyvelheti el, hogy alig pár nappal az új politikai formáció életre hívása után kimutatható a DK támogatottsága, de látható, hogy korábbi hívei nem mind tartottak vele. Emlékezetes, hogy októberben, a szakítás előtt kimutattuk: az MSZP szimpatizánsainak fele (51 százalék), Gyurcsány Ferencben bízott. Valószínűsíthető, hogy a vele rokonszenvező MSZP-szimpatizánsok egy része még kivár. Legalábbis erre utal, hogy az aktív szavazók körében az MSZP támogatottsága 24-ről 13 százalékra csökkent, miközben a Demokratikus Koalíció mindössze 3 százalékot vonzott magához.
Az MSZP és a DK közötti választás szempontjából fontos, hogy az összes megkérdezett 45 százaléka a pártszakadás hátterében titkos megállapodást sejt, s csak 30 százalékuk szerint történt valódi „ágytól-asztaltól való” elválás. Különösen izgalmas, hogy az MSZP szimpatizánsainak is mindössze 28 százaléka hisz abban, hogy a szakítás paktum nélkül következett be (55 százalékuk szerint a két párt továbbra is együttműködik).
Az összes megkérdezett 11 százaléka, az aktív szavazók 19 százaléka támogatja jelenleg a Jobbikot. A Lehet Más a Politika pedig továbbra is a parlamenti bejutási küszöb szélén táncol, hiszen a választásra jogosult lakosság körében 3 százalékot, a most vasárnapi részvételét biztosra ígérő szavazók körében pedig 5 százalékot tudhatnak maguk mögött. A belső harcaiban radikális karakterjegyeit vesztő Jobbik és ideológiai vitákkal küszködő LMP mellett számos „civil” szervezet építi politikai hátországát a rogyadozó baloldalon, így 2014-ben az is előfordulhat, hogy egyazon baloldali szavazó a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika és a Jobbik között is választhat.
Kormányzati válságkezelés
Amíg a helyét kereső ellenzéki oldal egyetlen formációja sem jelent valódi kormányzati alternatívát a Fidesz-KDNP-vel szemben, addig a gazdasági világválság hatásai által sújtott emberek körében egyre inkább a kormányzattal szembeni várakozás nő.
A magyarok többsége a forint elmúlt napokban tapasztalt gyengülését az egész eurózonát fenyegető görög válság számlájára írja (53 százalék). Az MSZP és a Fidesz táborainak 61-61 százaléka, az LMP-szimpatizánsok 49 százaléka, az euroszkeptikus Jobbik szimpatiánsainak 47 százaléka teszi felelősség a déli országot.
Kormányzati területek
A kormány a válság kezelésével párhuzamosan folytatja a nagy ellátórendszerek átalakítását is. A magyarok 76 százaléka tud arról, hogy az eddigi önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi és oktatási intézmények az állam tulajdonába kerülhetnek vissza. A tájékozott válaszadók körében egyértelmű a döntés támogatottsága, hiszen 51 százalékuk inkább jónak tartja (30 százalékuk nem).
A legszélesebb rétegeket érintő egészségügy és oktatás megújítására tett kísérletek élvezhetik a társadalom bizalmát, hiszen minden második megkérdezett a két legfontosabb kormányzati terület között említette (53 százalék). Leginkább a gazdasági válság által veszélyeztetett munkahelyteremtés területén mutatkozik igény a további lépésekre (70 százalék említette a két legfontosabb terület között), amire válaszként támogatott lehet a közmunkaprogramok beindítása. A válságkezelés a harmadik legfontosabb elvárás a kormánnyal szemben (28 százalék), míg a rendvédelmet csupán minden hetedik megkérdezett említette (14 százalék).
A kutatásról
Az adatfelvétel 2011. november 7-10. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.
A kutatás innen tölthető le.