A NEM szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését.
A kvótareferendum a 2003-as, Uniós csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott. 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta hazánk Uniós csatlakozását. Ehhez képest az első adatok alapján ezúttal az érvényesen szavazók nagyjából 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést.
Figyelemreméltó, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba mutató szavazatszámot, hogy míg például az Európai Unióhoz történő csatlakozás alkalmával egyetlen meghatározó politikai erő sem bíztatta a választópolgárokat a népszavazástól történő távolmaradásra, addig a mostani referendumon kizárólag a kormánypártok mozgósítottak. Az ellenzéki erők ezzel szemben pártpolitikai ügyként kezelték a kérdést, így a meghatározó baloldali pártok távolmaradásra kérték a választókat, a Jobbik pedig annak ellenére, hogy bár hivatalosan a „NEM” szavazatra bíztatták a választópolgárokat, egyáltalán nem járultak hozzá a mozgósításhoz, inkább a kormánypártokat kritizálták.
Érdemes kiemelni, hogy a 2014-es választáson a most egyirányba leadott több mint 3 milliónál lényegesen kevesebb egyirányú szavazat kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak. Az előző parlamenti voksoláson a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt.
A népszavazás eredménye így aligha marad következmények nélkül. A következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasítása kapcsán. A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni: a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája ugyanis a bevándorlási politika mellett épp az Unióhoz való viszony lesz. E két téma mentén ezért továbbra is elhúzódó bel- és külpolitikai viták várhatóak, melyekben a magyar kormány számára rendkívüli fontossággal bírnak a leadott „NEM” szavazatok.