Az MSZP múltja
Most vasárnap a választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 55 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 24 százaléka az MSZP-t, 13 százaléka a Jobbikot, 6 százaléka pedig az LMP-t támogatná. A magyarok mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy az eddigi választásokon minden alkalommal a 22 éves múltra visszatekintő szocialista utódpártra szavazott. Érdekes demográfiai összefüggés, hogy míg az 50-59-es korosztályban ez az arány 16 százalék, a hatvan évesnél idősebbek körében pedig 17 százalék, úgy a 40-49-es és a 30-39-es csoportban mindössze 2-3 százalék. A jelenleg is MSZP-szimpatizánsok 88 százaléka szavazott ez idáig minden alkalommal (40 százalék), vagy legalább egyszer a szocialistákra (48 százalék). További érdekesség, hogy az LMP-tábor fele (51 százalék), a Jobbik-tábor harmada (33 százalék), a Fidesz-szimpatizánsainak pedig ötöde szavazott korábban bármikor is a szocialista pártra (20 százalék) saját bevallása szerint. Az LMP tehát nem csak a pártkommunikációban nyitottabb az MSZP felé, hanem a szimpatizánsai szemében is. De az ideológiailag távol eső Jobbik esetében is kétirányú lehet az átjárhatóság, hiszen a szocialista szimpatizánsok 55 százaléka számára a Jobbik baloldali (vagy legalábbis nem jobboldali) párt.
A baloldal meghatározó személyiségei
A szocialisták egyik legfontosabb csoportképző személye Kádár János. A főtitkár történelmi szerepéről a magyarok 57 százalékának inkább jó véleménye van, míg a szocialisták szimpatizánsai között 87 százalék emlékszik vissza pozitívan rá. Alighanem a Jobbik vezetőit is meglepné, hogy szimpatizánsaik 62 százaléka szerint volt pozitív szereplő Kádár. Ugyan alacsonyabb a Kádár feltételezett érdemeit elismerők aránya a Fidesz és az LMP táborában, elhanyagolni azonban ezt sem lehet (44, illetve 42 százalék).
A rendszerváltás után az MSZP első sikeres vezetője Horn Gyula volt, így fontos lehet, hogy a demokratikus rendszer első szocialista miniszterelnöke a magyarok 46 százaléka szerint jó vezető volt. Az MSZP szimpatizánsainak 77 százaléka kötődik Hornhoz pozitívan, ami az LMP esetében 59 százalékban, a Jobbik esetében 42 százalékban, a Fidesz esetében pedig 33 százalékban jellemző. Medgyessy Péter megítélése az előbbieknél árnyaltabb képet mutat. Az összes megkérdezett 28 százaléka inkább jó, 48 százaléka pedig inkább rossz miniszterelnökként emlékszik Medgyessyre. Az elmarasztaló ítélet egyedül a szocialista szimpatizánsok között marad el: az MSZP-tábor 57 százaléka szerint jó, 26 százaléka szerint rossz kormányfő volt.
Miközben a magyarok 44 százaléka saját bevallása szerint szavazott korábban az MSZP-re, ma mindössze a megkérdezettek 17 százaléka vallja magát szocialista szimpatizánsnak. 2014-ben a válaszadók 14 százaléka tudja biztosan elképzelni, hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazzon, további 20 százalék pedig elképzelhetőnek tartja azt. A következő választásokon tehát akár 34 százalékos megelőlegezett potenciális támogatottsággal számolhatna az MSZP, ha sikerülne rendezni a távoli és közeli múlthoz, személyekhez, ideológiákhoz és belső megosztottságához fűződő kérdéseit.
Az MSZP jövője
Az MSZP belső töréseivel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a magyarok mindössze 17 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy Gyurcsány Ferenccel meg tud erősödni a Magyar Szocialista Párt (61 százalék szerint Gyurcsány nélkül lehet sikeresebb). A párt szimpatizánsai is megosztottak ebben a kérdésben, de a többségük – szemben az összes megkérdezettel – Gyurcsány-párti: 51 százalékuk szerint vele, 36 százalékuk szerint pedig nélküle lehet sikeresebb az MSZP.
Az MSZP jövőbeli kormányalakítása a magyarok mindössze 20 százaléka szerint lenne jó az ország szempontjából. Ennél valamivel nagyobb támogatottsága lehetne egy MSZP-LMP – utóbbi részéről többször hangoztatott – koalíciónak, hiszen az a magyarok 26 százaléka szerint lenne jó az országnak. Erősítheti a baloldali olajfa-koalíció melletti érveket, hogy az összes megkérdezett 34 százaléka szerint az ország szempontjából az lenne jó, ha a következő választások után egy új baloldali párt alakítana kormányt. A pártszakadás politikai haszna azonban korántsem egyértelmű, hiszen az MSZP-szimpatizánsok a leginkább megosztottak ebben a kérdésben: 43 százalékuk szerint inkább jó, 36 százalékuk szerint pedig inkább rossz lenne egy új baloldali formáció 2014-es kormányalakítása.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2011. október 3-7. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.
A kutatás innen tölthető le.