Közvélemény-kutatás a Magyar Nemzet részére
Az összes válaszadó 84 százaléka nem ért egyet Andor László magyar uniós biztos azon döntésével, hogy nem ment el a Bizottság a magyar kohéziós források visszatartásáról szóló ülésére. A fontos brüsszeli fórum helyett az MSZOSZ konferenciáját választó biztos lépésével csak a válaszadók 16 százalék tudott azonosulni. Feltűnő, hogy a kérdésben sokan rendelkeznek véleménnyel: a Nézőpont Intézet 2012. február 27. és 29. között végzett, 1000 fős országos kutatásában csupán tízből ketten nem tudtak vagy nem akartak válaszolni az Andor döntéséről feltett kérdésre. Érdekes, hogy – sok más hasonló kérdéssel ellentétben – most a pártpreferenciának nem volt szerepe a véleményalkotásban: az MSZP szimpatizánsainak 65 százaléka is ellenezte (16 százalékuk támogatta) Andor távolmaradását.
A 2010-es kormányváltás előtt, Bajnai Gordon által jelölt magyar biztosról kialakult negatív vélemény nem is olyan meglepő. A válaszadók 79 százaléka ugyanis a Bizottság döntését nagyon igazságtalannak tartja (21 százalékuk nem), s a magyar biztostól vélhetően az „utolsó csepp vérig” tartó küzdelmet várták volna. Egyenesen a válaszadók 85 százaléka mondta igazságtalannak a Bizottság döntését, amikor az „európai támogatási pénzek” megvonásáról szóló kérdéshez hozzátettük, hogy „miközben a magyar költségvetési hiány az unióban a 8. legalacsonyabb” (15 százalékuk igazságosnak). Beszédes, hogy az MSZP szimpatizánsai ebben kérdésben is a kormány oldalán álltak inkább: 58, illetve 61 százaléka nevezte a brüsszeli döntést igazságtalannak a két kérdés kapcsán.
Ugyanakkor nemcsak Andor László távolmaradása nem nyerte el a „közvélemény” tetszését, feltételezhető, hogy a Bizottsággal sem elégedettek a magyarok. legalábbis erre utal, hogy most február végén az „uniós csatlakozást Magyarország szempontjából” a válaszadók 53 százaléka „inkább hátrányosnak” nevezte, s csak 44 százalékuk mondta „inkább előnyösnek”.
A kohéziós pénzek visszatartásának ügyében nemcsak az MSZP szavazói, de az MSZP vezetése is bizonytalankodott, hol támadta, hol védte a kormány álláspontját. Ezzel a bizonytalansággal is magyarázható talán a szocialista szavazótábor csökkenése 2010-hez képest. Ugyan a választói aktivitás emelkedése valamivel nőtt a szocialista szavazók száma egy hónap alatt, a Fidesz táborához képest azonban továbbra is három- és félszeres a különbség. Figyelmet érdemel azonban, hogy a Jobbik tábora továbbnőtt a Bizottság büntetésével párhuzamosan, s a Nézőpont Intézet kutatásai során először akár egymillióra is becsülhető a radikális párt szavazóinak száma.
A kutatás innen tölthető le.