Kevesebb szenvedés lett volna a második világháborúban, ha Magyarország megőrzi szuverenitását

A magyarok többsége szerint, ha nem lett volna német megszállás, kevesebb rombolással járt volna a második világháború Magyarországon (71 százalék), és nem deportálták volna a magyar zsidóságot (65 százalék) – derül ki a Nézőpont Intézet által, a német megszállás 80. évfordulója alkalmából készített közvélemény-kutatásból. A magyarok többsége pártállástól függetlenül is úgy gondolja, hogy hazánk nem szenvedett volna ekkora áldozatokat, ha megőrzi szuverenitását.

Március 19-én van a 80. évfordulója annak, hogy a náci Németország megszállta Magyarországot a második világháborúban, mely esemény emlékeztet bennünket, mekkora értéket jelent hazánk szuverenitása. Ezen a napon ugyanis Magyarország elveszítette állami önrendelkezését, a megszállók pedig korlátlanul érvényesíthették akaratukat: hazánk hosszú időre pusztító hadszíntérré vált, és megkezdődött a magyar zsidóság addig elkerült deportálása is. A megszállás évfordulója alkalmából a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak a magyarok a szuverenitás elvesztésének történelmi következményeiről.

Nemet megszallas grafikon
Kevesebb szenvedés lett volna a második világháborúban, ha Magyarország megőrzi szuverenitását

A német megszállást követően Magyarország már nem tudta elkerülni, hogy a világháború hadszínterévé váljon. A magyarok 71 százaléka azonban egyetért azzal az állítással, hogy ha nem lett volna német megszállás, kevesebb rombolással járt volna a második világháború Magyarország számára, s mindössze 14 százalék gondolja úgy, hogy a háború nem járt volna másképp sem kevesebb pusztítással hazánk számára. Pártálláson túlmutató egység mutatkozik ebben a kérdésben, hiszen nem csak a kormánypárti (75 százalék), de a baloldali szavazók (69 százalék) többsége is úgy gondolja, hogy kevesebb rombolás történt volna az önrendelkezését megőrző, szuverén Magyarországon.

A német megszállást követően példátlan tragédiasorozat kezdődött a magyar zsidóság deportálásával. A magyarok kétharmada (65 százalék) szerint azonban erre nem került volna sor, ha hazánk megőrzi állami önrendelkezését, s mindössze 19 százalék gondolja úgy, hogy a megszállás nélkül is ugyanúgy megtörtént volna. A kormánypárti (73 százalék) és a baloldali szavazók (60 százalék) körében is többségben vannak azok, akik szerint nem deportálták volna a magyar zsidóságot, ha nincs német megszállás, igaz, a baloldaliak körében (27 százalék) a kormánypártiaknál (11 százalék) nagyobb azok aránya, akik szerint a magyar zsidóság tragédiája akkor is megtörtént volna, ha a magyar állam nem lett volna közvetlen német irányítás alatt.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai 2024. március 11-13. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók.

Közvélemény-kutatások

2024.12.16.
A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel...
2024.11.24.
A hangfelvétel-ügy második hetében készült Nézőpont-felmérés szerint a magyarok többsége (55 százaléka) nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert, relatív többségük szerint pedig vissza is kellene...
2024.11.18.
Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi...
2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...