Az önkormányzati választások után egy hónappal is vonzó a kormánypártokat támogatni – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasznak készült országos közvélemény-kutatásából. A Fidesz-KDNP pártszövetséget a potenciális szavazók 60 százaléka támogatja. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP kétszer annyi szavazót tudhat maga mögött, mint a Jobbik (12 százalék) és tizenkétszer annyit, mint a Lehet Más a Politika (2 százalék).

A Fidesz-KDNP pártszövetséget a potenciális szavazók 60 százaléka támogatja. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP kétszer annyi szavazót tudhat maga mögött, mint a Jobbik (12 százalék) és tizenkétszer annyit, mint a Lehet Más a Politika (2 százalék). Az őszi választások utáni termékeny kormányzati munkát az ellenzéki szavazók többsége is támogatja, miközben a tíz legismertebb politikus közül a miniszterelnököt tekintik a leginkább alkalmas politikusnak (2,85-ös indexszel), Gyurcsány Ferencet a legkevésbé alkalmasnak (-3,32-es indexszel). Az ellenzéki politikusok továbbra sem tudnak megfelelő kormányváltó erőként mutatkozni.

Vörösiszap-katasztrófa

Nem adatott a kormánypártoknak sok idő az önkormányzati választási eredmény ünneplésére, másnap már az ajkai térséget sújtó katasztrófáról szóltak a hírek. A kormány azonban a megkérdezettek 86 százaléka szerint megállta a helyét. Tízből majdnem kilencen egyetértenek a kormány állításával is, mely szerint emberi mulasztás okozta a gátszakadást. A kárfelelősség kérdésében is a miniszterelnök által megfogalmazott irányokat helyesli a túlnyomó többség: a megkérdezettek 31 százaléka gondolja, hogy az államnak hozzá kell járulnia a helyreállításhoz, 89 százalékuk pedig ezt teljes egészében az alumíniumgyártó számlájára írná. Szintén rossz hír a 90-es években furcsa körülmények között privatizált cég tulajdonosai számára, hogy a válaszadók 87 százaléka szerint a kormánynak a veszélyhelyzetben joga volt és máskor is joga lenne beavatkozni egy cég irányításába és tulajdonviszonyaiba.

1. ábra:   Amennyiben hallott a vörösiszap-katasztrófáról, kérem, mondja meg, hogy inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet az alábbi állításokkal!

Válságadók

A második akcióterv válságadóival is sokkal többen szimpatizálnak a kormánypártiaknál. Az emberek 96 százaléka hallott a telekommunikációs és energiaszektort, valamint a kereskedelmi láncokat érintő átmeneti adók bevezetéséről. Közülük tízből heten (68 százalék) támogatják a gazdasági válság nyerteseit sújtó politikát. Míg a Fidesz-tábor 77 százaléka ért egyet a válságadók bevezetésével, addig a Jobbik-szimpatizánsok 75 százaléka, a szocialista tábor 57 százaléka és az LMP híveinek 54 százaléka is azonos véleményen van a kérdésben. Az MSZP ismét elszalasztott egy lehetőséget, hogy baloldali párttá váljon.

2. ábra:   Ön inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet a telekommunikációs- és energiaszektort, valamint a kereskedelmi láncokat érintő átmeneti válságadók bevezetésével?
(pártszimpátia szerint, az érvényesen válaszolók körében)

Adóreform

A Fidesz–KDNP-nek a személyi jövedelemadóval kapcsolatos elképzelései a közbeszéd fontos témájává váltak. A köz- és adópolitikai elméletek harcának eredménye, hogy az egykulcsos adóról az emberek 91 százaléka hallott, nyertese azonban a kormány, melynek döntését a tájékozottabbak 65 százaléka támogatja. A Fidesz-szimpatizánsok 77 százaléka áll ki az új, hivatalosan arányos jövedelemadózásnak nevezett rendszer mellett, de támogatja azt az LMP- és a Jobbik-tábor többsége is (56, illetve 52 százalék). A kérdés leginkább a szocialista híveket osztja meg, de így is 44 százalékuk ért egyet a kormány adóterveivel.

3. ábra:   A kormány tervei szerint jövőre egykulcsos adózást vezetnének be, gyermekek után járó adókedvezménnyel. Egyetért Ön ezzel a döntéssel?
(pártszimpátia szerint, az érvényesen válaszolók körében)

Politikusok alkalmassága

Az új, választásoktól mentes korszak fontos mércéje a vezetők alkalmasságának összehasonlítása. A Nézőpont Intézet ezentúl negyedévente átfogó kutatást végez a közszereplők ismertségéről és havonta a tíz legismertebb politikus „állami vezetői” alkalmasságáról. A listán szereplők alkalmassági indexe −5-től +5-ig terjedő skálán vehet fel értéket, ezek alapján rangsor készül, és követhetővé válnak a valódi változások. Felmérésünk alapján Orbán Viktor a legalkalmasabb (+2,85-ös indexszel), Gyurcsány Ferenc pedig a legkevésbé alkalmas állami vezetőnek (−3,32-es indexszel). A lista második helyén a miniszterelnök helyettese, Navracsics Tibor áll, a bronzérmet Orbán „jobbkeze”, Matolcsy György szerezte meg.

4. ábra:   Politikusok alkalmassági indexe -5-től +5-ig tartó skálán.
A kördiagramok az ismertségi százalékokat ábrázolják.
(index szerinti sorrend az érvényesen válaszolók körében, a politikust ismerők körében)

Közvélemény-kutatás és a valóság

Akár a jósnő a visszatérő kuncsafttól, úgy tartanak a kutatók a választásoktól. Október 3-án a Nézőpont Intézet felmérése bizonyult a legpontosabbnak; mind a listás eredmények, mind a főpolgármester-jelöltek esetében intézetünk találta el legjobban a Fidesz, illetve Tarlós István támogatottságát. Szeptemberben az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók esetében országos szinten 61 százalékos támogatottságot mértünk a kormánypártnak, az önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP-szövetség 57 százalékot szerzett. Tarlós támogatottságát egy külön fővárosi, a választás előtt publikált felmérésünkben az aktív szavazók körében 52 százalékon láttuk – az új főpolgármester 53 százalékot szerzett. Egyedül az ellenzéki szavazótábor becslésében nem volt pontos publikált kutatásunk. Az MSZP és a Jobbik elhivatott szavazóinak nagy része láthatóan elhitte, hogy kedvenc pártja még képes lehet kormányzati alternatívaként mutatkozni. Legfrissebb kutatásunkban jól látszik, hogy a két párt rejtett bázisa valójában a rejtőzködők jól meghatározható csoportja volt. A kutatók ilyenkor kiegészítő, a politikai identitást feltérképező kérdésekkel próbálják megbecsülni a rejtőzködők majdani szavazatát. Így tesz az intézetünk is: a jövőben az aktív szavazóknak nem a bevallott, hanem a potenciális pártpreferenciáját fogjuk publikálni.

Pártpreferencia most

A potenciális szavazók 60 százaléka (az összes megkérdezett 52 százaléka) voksolna „most vasárnap” a kormányzó erőkre, legfeljebb 24 százalékuk támogatná az MSZP-t és 12 százalékuk a Jobbikot. A jelenlegi LMP még potenciális tábora alapján sem lenne befutó (2 százalék)

5. ábra:   Melyik pártra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?
(összes megkérdezett körében)

6. ábra:   Potenciális szavazók

A kutatásról

Az adatfelvétel 2010. október 18. és október 21. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék.

Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.

A közvélemény-kutatás letölthető itt.