Közép-Európában a magyarok a legelégedettebbek a kormányukkal

Közép-Európa 12 vizsgált országa közül Magyarországon (61 százalék) és Szerbiában (60 százalék) volt a legmagasabb a kormányzati munkával való elégedettség – derül ki a Nézőpont Intézet május-júniusban készített közép-európai kutatásából. A felmérésből kiderült, hogy a régió többi országában a felnőtt lakosság több mint fele elégedetlen volt kormánya teljesítményével, a legborúlátóbbak a szlovákok (74 százalék) voltak.

A koronavírus-járványt követően az elhúzódó orosz-ukrán háború újabb kihívás elé állította a világot. A konfliktus szomszédságában élő közép-európai országok közvetlenül vannak kitéve az energiaválságnak és a háborús inflációnak, ezért fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben mit gondolnak a régió nemzetei kormányuk teljesítményéről. A Nézőpont Intézet 12 közép-európai országban vizsgálta a kormányzati munkával való elégedettséget.

Közép-Európában a magyarok a legelégedettebbek a kormányukkal
Közép-Európában a magyarok a legelégedettebbek a kormányukkal

A magyarok (61 százalék) és a szerbek (60 százalék) a legnagyobb arányban elégedettek kormányuk teljesítményével, míg az elégedetlenek aránya egyaránt 33 százalék volt. Mindkét országban április 3-án tartottak választásokat. A Fidesz-KDNP történelmi győzelmet aratott, s a friss felhatalmazással élve is válságállónak tűnik a magyarok kormányzattal való elégedettsége. Szerbiában az egynapon tartott államfő- és parlamenti választáson szintén a hivatalban lévő elnök, Aleksandar Vučić, illetve az addig kormányzó Szerb Haladó Párt győzedelmeskedett. A választási győzelmek mértékénél is nagyobb elégedettség azt bizonyítja, hogy a politikai stabilitás érték, s az nemcsak következménye, de oka is lehet az elégedettségnek.

A többi ország példája viszont azt mutatja, hogy ez a stabilitás korántsem magától értetődő. Ausztriában már kis mértékben, de többségben vannak az elégedetlenek: az osztrákok 46 százaléka elégedett, 52 százaléka viszont elégedetlen kormánya teljesítményével. Az energiahiányról szóló közbeszéd és Kurz kancellár bukásának máig ható botrányai alighanem éreztetik hatásukat, ennek ellenére az elégedettségi mutató nem rossz, csak rosszabb mint a magyar és a szerb. Montenegróban a kormányzat elégedettségi indexe hasonló az osztrákéhoz, 43 százalék volt az elégedettek, s 54 százalék az elégedetlenek aránya. A nyugat-balkáni országban több hónapnyi bizonytalanság után kapott csak bizalmat az új kormány április végén, ráadásul a kormánykoalíciót csak kis társadalmi támogatottságú pártok alkotják. Ugyanebbe a körbe, a 40 százalék körüli elégedettséget felmutató táborba tartozik Csehország. Esetében tízből négyen (41 százalék) jelezték, hogy elégedettek a kormánnyal, míg 59 százalékuk azt, hogy elégedetlenek. A tavaly ősszel alakult ötpárti cseh kormánykoalíciónak kell szembenéznie a válsággal, mely együttműködést a pártok által betöltött tárcák és a pártok támogatottságának aránytalanságából következő konfliktusok nehezítik.

Észak-Macedónia és Horvátország lakosságának már csak közel harmada volt elégedett a kormányzati munkával. A macedónok 36 százaléka volt elégedett, s 54 százalékuk elégedetlen, míg a horvátok esetében egyharmados (32 százalék) elégedettségről és kétharmados (66 százalék) elégedetlenségről beszélhetünk. Előbbi országban az uniós tagság elleni bolgár vétó, míg utóbbiban az államfő és a kormány vitája terheli a kormányzást.

Végül az utolsó kategóriába a 30 százalék alatti elégedettségnek örvendő kormányokat soroltuk. A lengyeleknek mindössze negyede (25 százalék) volt elégedett és kétharmada (67 százalék) elégedetlen a Morawiecki-kormány munkájával. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a hagyományosan oroszellenes lengyelek körében a lengyel kormány nem folytathat pragmatikus politikát, amelyet ellenzéke azonnal kihasználna vele szemben. A háborús és gazdasági válságkezelést nehezíti a tény, hogy a jövő évi lengyel választás kampánya a gyakorlatban már elkezdődött. A szlovénoknak szintén közel negyede (27 százalék) volt elégedett, s közel háromnegyede (72 százalék) elégedetlen a Janša-kormánnyal, amelyet éppen az adatfelvétel ideje alatt váltott az új, Golob-kormány. A sereghajtók közé tartozott Bulgária politikai közhangulata, ahol a bolgárok 71 százaléka volt borúlátó, és mindössze 23 százaléka derülátó, s két hete meg is bukott az akkor még hivatalban lévő Petkov-kormány. A legelégedetlenebb országok sorában volt a kormánystabilitás nagy hagyományával nem vádolható Románia, ahol a lakosság mindössze 26 százaléka jelezte elégedettségét kormánya munkájával szemben, míg 73 százaléka elégedetlenségének adott hangot. De még ezen is túl tett a régió sereghajtója, Szlovákia, ahol csupán 24 százalékos volt az elégedettség és 74 százalékos az elégedetlenség a kormánnyal. Nem csoda, hogy a kutatás befejezése óta a baloldali Szabadság és Szolidaritás párt fel is mondta a koalíciós szerződést.

Módszertan

Az adatfelvétel a vizsgált tizenkét közép-európai országban történt országonként 1000-1000 fő megkérdezésével. A minta minden országban reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék. Az adatfelvételek 2022. május 20. és június 13. között zajlottak az egyes országokban.

Közvélemény-kutatások

2024.12.16.
A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel...
2024.11.24.
A hangfelvétel-ügy második hetében készült Nézőpont-felmérés szerint a magyarok többsége (55 százaléka) nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert, relatív többségük szerint pedig vissza is kellene...
2024.11.18.
Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi...
2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...