Pártszimpátia
Enyhén csökkent, de még rendkívül magas a Fidesz támogatottsága. A Nézőpont Intézet novemberi mérése alapján a potenciális szavazók 56 százaléka voksolna „most vasárnap” a kormányzó erőkre (októberben 60), legfeljebb 24 százalékuk támogatná az MSZP-t, és 15 százalék a Jobbikot.
Az LMP továbbra is alulról közelíti a parlamenti bejutási küszöböt (4 százalék). A Fidesz támogatottságának minimális, de hibahatáron túli csökkenése novemberben a bizonytalanok és rejtőzködők táborát növelte, a megosztott, bizonytalan ellenzék nem tudott profitálni belőle.
Gazdasági várakozások
A kormánypárt iránti bizalom szorosan összefügg a gazdasági növekedés reményével, így a Fidesz enyhe visszaesése mögött is elsősorban a gazdasági optimizmus csökkenése áll. Az elmúlt évek válsága és kudarcos válságkezelése, a nyugati világból érkező borús hírek és a költségvetési vita sem kedvezett a derűlátásnak: április óta nem volt ilyen magas a növekedés szkeptikusainak aránya (36 százalék). Ugyanakkor a magyar társadalom többsége (53 százalék) a költségvetési tervezés hónapjaiban is bízik a jövő évi gazdasági fejlődésében.
Politikusok alkalmassága
A politikusok állami vezetői posztra való alkalmassági sorrendjében az előző hónaphoz képest nem történt jelentős változás; annál szembetűnőbb az alkalmassági indexek mozgása. Négy kormánypárti politikus – Pintér Sándor, Kövér László, Semjén Zsolt és a miniszterelnök – alkalmassági indexe csökkent a statisztikai hibahatáron felüli mértékben október óta. Ugyanakkor az ellenzék és a kormány vezetői között továbbra is szakadék tátong az államvezetésre való alkalmasság tekintetében. A csökkenés vélhetően a pártszimpátia változásával hozható összefüggésbe.
Alkotmányozás
A bevallott kormánypártiság csökkenése ellenére a kabinet 2011-es jelképes nagyprojektje, az alkotmányozás továbbra is népszerű. A visszaesésnek ezért vélhetően nem az alkotmányos alapkérdések újragondolása az oka. A megkérdezettek 55 százaléka szerint szükség van új alaptörvényre, s csak minden harmadikuk véli hasztalannak az alkotmányozást. A kormányzó pártok tehát ebben az ügyben megtartották táborukat, és a munkában nagy-számú ellenzéki szavazó rokonszenvére is számíthatnak. A Jobbik-tábor 69, az MSZP-szimpatizánsok 44 százaléka szerint szükség van új alkotmányra. Igaz, az új alaptörvény kontúrjaiban már nem biztos, hogy egyetértenek. A status quo őrzését –Gyurcsány Ferenc mellett – csak az LMP képviseli, s ebben a párt maroknyi támogatójának 64 százaléka egyetért.
A választók 58 százaléka szerint ráadásul az Országgyűlésnek van felhatalmazása az új alkotmány elfogadására. Miközben az ellenzéki pártok vitatják a parlament jogosultságát, szavazótáboruk támogatónak mutatkozik: az MSZP és a Jobbik táborának fele szerint az Országgyűlés rendelkezik alkotmányozási felhatalmazással, amivel az LMP-tábor 62 százaléka is egyetért.
EU-tagság
Az uniós elnökség előszobájában jó hír, hogy a 2004-es csatlakozás immár a megkérdezettek 56 százaléka szerint előnyös volt az ország számára. Az EU-ellenes Jobbik táborának csak 36 százaléka értékeli kedvezően a tagságot – ugyanakkor ez az arány az LMP híveinél 72, a szocialistákénál 70, a kormánypártok támogatóinál 58 százalék.
Diplomáciai és gazdasági kapcsolatok
Egyre több jel utal arra, hogy a világrend átalakul. A kormányfő – vállalt atlantista elkötelezettsége mellett – már járt Kínában, s hamarosan ellátogat Oroszországba is. A Nézőpont Intézet ezért arra volt kíváncsi, hogy a magyarok mely országgal erősítenék hazánk diplomáciai és gazdasági kapcsolatait. Első helyen az Egyesült Államok szerepelt (35 százalék), Oroszország irányába pedig kétszer annyian nyitnának, mint az európai szemmel sokszor érthetetlen Kína felé (29, illetve 15 százalék). A kormánypártokkal rokonszenvezők leginkább az Egyesült Államok (41 százalék), legkevésbé Kína iránt nyitottak (16 százalék), a szocialista szavazók pedig inkább az orosz kapcsolatok erősítését tartják fontosnak (32 százalék). A Jobbik-tábor – hasonlóan az MSZP-szimpatizánsokhoz – leginkább oroszbarát (38 százalék), de az Egyesült Államok is nagyarányú említést kapott (28 százalék).
A kutatásról
Az adatfelvétel 2010. november 15. és november 18. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.