A magyarok 94 százaléka támogatja, hogy a parlament meghosszabbítsa a veszélyhelyzetet – ez derül ki a Nézőpont Intézet szombaton véget ért kutatásából. A kormány és intézkedései mögötti társadalmi támogatás továbbra is példa nélküli, a magyarok háromnegyede minden kérdésben felsorakozott a kabinet mögött.
Példa nélküli nemzeti egység alakult ki a koronavírus elleni védekezés ügyében Magyarországon. Hétfőn tárgyalja az Országgyűlés a veszélyhelyzet és ezzel a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. A döntéshozó képviselőknek is fontos tudnia, hogy a magyarok 94 százaléka szerint „továbbra is fent kellene tartani a veszélyhelyzetet Magyarországon, amely rendkívüli jogrendet vezetett be” (csak 4 százalék ellenezte). Még a magukat kormánykritikusnak mondók 87 százaléka is a folytatásra szavazna, s minden korcsoportban magasabb a veszélyhelyzet fenntartásának támogatása, mint 92 százalék.
Honfitársaink 81 százaléka állította, hogy beszélgetett a járvány hazai fejleményeiről és 66 százalékuk, hogy a várható gazdasági hatásairól is társalgott az elmúlt napokban.
A kiemelt figyelem is oka lehet, hogy a határozottan fellépő kormány mögött soha nem látott társadalmi támogatás alakult ki. A felnőtt magyarok 78 százaléka mondta azt, hogy elégedett a „a magyar kormány koronavírus terjedése ellen tett intézkedéseivel” (17 százalék nem). A különösen veszélyeztetett 60 év feletti korcsoport 81, a magukat kormánykritikusnak vallók 46 százaléka is elégedettségét jelezte (47 százalékuk azonban nem). A védekezésben láthatóan önálló profilt építgető fővárosi vezetés számára figyelmeztető jel, hogy a budapestiek 76 százaléka szintén azt mondta, hogy elégedett a kormány járványügyi intézkedéseivel (19 százalék nem). Tehát nemcsak a józan ész és a morális megfontolások, de a politikai érdek is a hatalmi játszmák félretételét diktálnák a városházának.
Érdekes fejlemény, hogy a miniszterelnök munkájával való elégedettség is történelmi csúcsot döntött. A Kormány által március 11-én 15 órától elrendelt veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytag Orbán Viktor lett, akinek a teljesítményével a magyarok 72 százaléka elégedett, s csak 21 százalékuk mondta, hogy nem. Összehasonlításként az elmúlt években ez a támogatási arány általában 50 százalék körül mozgott.
Az elégedettség oka lehet, hogy a legtöbb bejelentett intézkedésnek is magas a támogatottsága. A rendezvények betiltásával és a határok lezárásával a személyforgalom előtt a megkérdezettek 96 százaléka értett egyet, míg a válság sújtotta ágazatokban bevezetett járulékmentességet és a hiteltörlesztések felfüggesztését 88 százalékuk üdvözölte.
A gazdaságvédelmi lépések támogatása érthető, hiszen a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy az ő és családja gazdasági helyzetére káros hatással van a koronavírus járvány (csupán 35 százalékra nincs). A gazdasági hátrány-érzésnek sem az életkorral, sem a lakóhellyel, sem a gyermekszámmal nem volt összefüggése – minden szegmensben a magyarok háromötöde mondta azt, hogy kárt okoz vagy okozott neki gazdaságilag a járvány. Csak az általános iskolai végzettséggel rendelkezők (a magyarok 27 százaléka) emelkedtek ki, közülük háromból ketten (67 százalék) mondták azt, hogy a járvány káros hatásait érzik. Alighanem őket fenyegeti leginkább a sokak által várt elbocsátási hullám.
Az elmúlt napokban kialakult „nemzeti együttműködés” kapcsán a legvitatottabb kérdés a távtanítás bevezetése volt. A digitális oktatás sikerességét egyes kormánykritikus szervezetek megkérdőjelezték, míg az illetékes akciócsoportvezető elégedett volt a gyors lépésekkel. Ezért érdekes, hogy „mindent egybevetve” a digitális oktatás megvalósítása a felnőtt magyarok 50 százaléka szerint sikerült jól, s 17 százaléka szerint rosszul, míg 28 százalékuk jelezte, hogy erről nincs információja. Még a kormánykritikus válaszadók 34 százaléka is azt mondta, hogy inkább jól sikerült az átállás (igaz, a kormánypártiak 11 százaléka elégedetlen volt). De talán ennél is fontosabb, hogy az alighanem legérintettebb gyermekes válaszadóknak egyenesen az 55 százaléka vélte, hogy a digitális oktatásra való átállás jól sikerült (15 százalékuk szerint nem).
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2020. március 19-21. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.