Nem erősödtek a baloldali pártok

A kegyelmi ügy hatására sem erősödtek az elmúlt egy hónapban a baloldali pártok – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Az eredmények alapján a Fidesz-KDNP (47 százalék) toronymagasan nyerne egy most vasárnapi európai parlamenti választáson.

100 nap múlva, június 9-én tartják az európai parlamenti választásokat Magyarországon, és ebből az alkalomból a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy hogyan alakultak a pártok közötti erőviszonyok. A kutatás eredményei alapján a kegyelmi ügyet követően nem erősödtek meg a baloldali pártok, mely nem volt hatással a Fidesz vezető pozíciójára sem.

Nem erosodtek a baloldali partok k
Nem erősödtek a baloldali pártok

A Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi európai parlamenti választáson, mely hibahatáron belüli eltérést jelent januári támogatottságához képest (50 százalék). Ez az eredmény azt jelentené, hogy a kormánypártok meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben.

A baloldali pártok támogatottsága nem növekedett az előző hónaphoz képest, a 2022-ben közös országgyűlési választási listán induló (és akkor 36 százalékos listás eredményt elérő) pártok összesen 29 százalékos támogatói bázissal rendelkeznek, ami közel azonos a januárival (30 százalék).

A Demokratikus Koalíció 14 százalékos eredményével nem mutat elmozdulást januári támogatottságához képest. Ez azonban már nem lenne elegendő a 2019-ben szerzett 4 mandátuma megőrzéséhez a többi, európai parlamenti mandátumot elérő ellenzéki párt támogatottságának köszönhetően.

A Momentum 7 százalékos támogatottsága (januárban 8 százalék) azt mutatja, hogy nem tudott előnyt kovácsolni az elmúlt egy hónap történéseiből, az öt évvel ezelőtt megszerzett kettő mandátumából pedig már csak egyet tudna elnyerni ezzel az eredménnyel.

Újonnan bekerülő párt lehetne a Mi Hazánk Mozgalom (8 százalék), illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (8 százalék), amelyek kettő-kettő mandátumot szerezhetnének, ugyanakkor bizonyosan brüsszeli képviselet nélkül maradna az MSZP (2 százalék) és a Jobbik (2 százalék) is. Mindez azonban szintén nem jelent változást a januári erőviszonyokhoz képest, valamennyi párt közel azonos eredményt érne el, mint év elején.

Az öt évvel ezelőtt még nem létező pártok közül a Mindenki Magyarországa Néppárt (4 százalék) és a Második Reformkor (4 százalék) került az európai parlamenti küszöb közelébe, míg A Nép Pártján továbbra is 1 százalékon áll.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai 2024. január 2-5., illetve február 26-28. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy európai parlamenti választáson biztosra ígérő válaszadók.

Közvélemény-kutatások

2024.12.16.
A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel...
2024.11.24.
A hangfelvétel-ügy második hetében készült Nézőpont-felmérés szerint a magyarok többsége (55 százaléka) nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert, relatív többségük szerint pedig vissza is kellene...
2024.11.18.
Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi...
2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...