Országimázs

Az országimázs vagy országmárka szükségességét komoly ember nem kérdőjelezheti meg. A nemzetközi közösség minden fontos szereplője – személyiségek, vállalatok és államok is – foglalkozik saját reputációjával, a róla a többi szereplőben élő kép formálásával – így látja Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója.

Az, hogy mit gondolnak a befektetők, a nemzetközi politikai döntéshozók, az országról és lakóiról tudósító újságírók vagy épp a fogyasztók, sorsdöntő lehet egy-egy ország esetében. Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány Országimázs Központot, a Gyurcsány-kabinet pedig Országmárka Tanácsot alapított. Magyarország jelenlegi reputációja nem túl rózsás: az utóbbi időben megosztott, s gazdaságilag gyengélkedő nemzetként tartotta számon a külvilág. A változtatás szükséges, és erre a jövőre esedékes uniós elnökség kiváló lehetőséget kínál. Az országképformálás ráadásul nem csak a külföldnek szóló feladat, mivel egy-egy ország lakói is formálják a nemzet egészéről kialakult képet, fontos, hogy az országmárka és üzenetei előttük is ismertek és elfogadottak legyenek. Ebben az értelemben helyes volt az Orbán-kormány által létrehozott Országimázs Központ belföldi aktivitása – mondta lapunknak.

Ugyanakkor azt hangsúlyozta: kártékony lehet, s ezt az egy évtizeddel ezelőtti kísérlet is mutatta, ha az országmárka körül nem alakul ki „elitkonszenzus”, vagy a politikai logika alá rendelődik formálása. A vita és a külföldre is eljutó kritika ugyanis hatástalanítja a márka alakítóinak minden erőfeszítését, így a ráköltött közpénz fölösleges kiadásnak tűnhet utólag.

Mráz Ágoston Sámuel, Népszabadság, 2010. május 5.

image_pdf.pdf formátuban mentéshez kattintson ideimage_printA teljes oldal nyomtatásához kattintson ide