Regisztrációra várva

Főbb megállapítások:

• többen várják 2014-ben a Fidesz első helyét, mint ahányan szimpatizálnak a Fidesszel
• a feliratkozás intézménye nem népszerű: 70 százalék szerint mindenki szavazhasson, s 25 százalék szerint csak azok, akik szándékukat „előre jelezték”
• ugyanakkor a feliratkozás nem csökkentené drámaian a részvételi hajlandóságot, az „most vasárnap” legfeljebb 60, legalább 42 százalék lenne a feliratkozás hatására

A Fideszre fogadnak: a szavazás pszichológiájában különösen fontos, hogy a választók kinek a győzelmére számítanak, és így többségük reálisnak tartja-e a kormányváltást. Ha nem, nagy hibát kellene vétenie a Fidesznek, hogy az mégis bekövetkezzen. Amennyiben azonban a többség váltásra számítana – mint 2010-ben, az MSZP esetében –, a kormánypárton alighanem csak a 180 fokos stratégiaváltás segíthetne. A „vérszag” azonban a baloldalon is vitát generálna, hiszen akkor érdemi, és nem csak látszatdöntést kellene hozni a program hangsúlyairól, a kormányfőjelölt személyéről.

A kormánypárt egyelőre nyugodtan készülhet a következő választásokra, mert saját híveinél (augusztusban az összes megkérdezett 30 százaléka) többen (35 százalék) gondolják, hogy 2014-ben is a Fidesz fog a legjobban szerepelni a választásokon. Érdekes, hogy a Jobbik tábora az MSZP-énél bizakodóbb: a megkérdezettek 14 százaléka gondolja, hogy a radikális párt szerzi a legtöbb szavazatot. A mostani ellenzéki pártok, az MSZ P, az LMP és a Jobbik szimpatizánsainak ötöde (19, 23 és 21 százalék) szintén a Fidesz első helyével számol, de természetesen saját aranyérmében a két nagyobbik párt tábora jobban bízik.

Népszerűtlen, de legitim: még van mit magyarázniuk a kormánypártoknak a feliratkozás hasznáról, hiszen a megkérdezettek 70 százaléka szerint mindenkinek joga van szavazni, s csak 25 százaléka szerint helyes, hogy csak azok vehessenek részt a választáson, akik szándékukat előre jelezték.

Ugyanakkor a kormánypártok által tervezett választási feliratkozás politikai hatásait egyelőre korai lenne megjósolni. A részletszabályok nélkül inkább az tűnik valószínűnek, hogy néhány százalékkal csökkentheti a választási hajlandóságot. A jelenlegi, megengedő szabályozás mellett részvételét az összes megkérdezett 53 százaléka mondta biztosra, s 75,6 százaléka biztosra vagy valószínűre. A valós urnához járulás vélhetően a kettő között lehetne. A feliratkozás ennél tisztább helyzetet teremt, a biztos és valószínű résztvevők ötöde (21 százalék) már most jelezte, hogy ez őt eltántorítaná.

Ez a gyakorlatban legfeljebb 60, de legalább 42 százalékos választási részvételnek felelne meg. Márpedig ekkora szavazási hajlandóság mellett túlzó lenne megkérdőjelezni a majdani választás legitimitását. Az Egyesült Államokban az elnöki ciklus közepén tartott választásokon rendre a regisztráltak kevesebb mint 40 százaléka vesz részt, az Európai Parlament összeállításában pedig legutóbb az európai felnőttek 43 százaléka vállalt szerepet.

A feliratkozás kapcsán az ellenzékiek talán csak taktikai okokból háborodtak fel, az viszont érthetően csípi a szemüket, hogy jelenleg a Fidesz hívei tűnnek a leglelkesebb feliratkozónak. Míg a biztos és valószínű szavazók közül a kormánypártok támogatóinak 82, addig az MSZP-seknek csak 66, a Jobbik híveinek pedig csak 74 százaléka jelezte esetleges feliratkozási szándékát. Ha azonban hihetővé válik a kormányváltás ígérete, vélhetően könnyebben lesznek mozgósíthatóak az ellenzéki szavazók is.

abra1_08.15abra2_08.15