A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja alátámasztja a kormány azon törekvését, hogy a háborús propaganda elleni fellépés jegyében a hazai médiatermékek hozzák nyilvánosságra külföldről érkezett forrásaikat.
A Nézőpont Intézet júliusban készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarországi sajtótermékekhez érkező külföldi források átláthatóságát a választók több mint kétharmada támogatja. A magyarok 70 százaléka ért egyet azzal, hogy a médiumoknak kötelező legyen átláthatóvá tenni külföldi támogatásaikat, míg mindössze 22 százalék azok aránya, akik ezt nem támogatják. Legerősebben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói elkötelezettek az átláthatóság mellett, de még a legkritikusabbnak tűnő Tisza-párti szavazók relatív többsége is az átláthatóság mellett van.
A kutatás aktualitását a magyar belpolitikai folyamatokat célzó külföldi beavatkozási kísérletek felerősödése adta, amely okkal foglalkoztatja a hazai nyilvánosságot. Ezen befolyásolási törekvések különösen az ukrán-orosz fegyveres konfliktus kirobbanását követően váltak intenzívebbé és elsősorban a magyar kormány békepárti álláspontjának megváltoztatását próbálják különböző eszközökkel elérni, amelynek egyik formája a kormánykritikus szereplők finanszírozása.
A Magyarországon működő ellenzéki politikai szereplőkhöz külföldről érkező forrásokra a 2022-es választási kampányba beavatkozó Action for Democracy szerepvállalása irányította rá a figyelmet. Ezen akció keretében érkezett csupán a szélsőségesen kormányellenes ezalenyeg.hu kiadójához 1,9 milliárd forintnyi külföldi támogatás, amely tény jogosan vetette fel azt a kérdést, hogy vajon kik és milyen szándékkal finanszírozzák külföldről a közvélemény, így a választói akarat befolyásolására alkalmas sajtótermékeket.
A Nézőpont júliusban publikált Sajtószabadság Magyarországon 2023 című éves elemzése kiemelt figyelmet fordított a fenti jelenségnek és megállapította, hogy a kormánykritikus médiumok száma és bevételei évről évre folyamatosan növekednek, egyúttal összességében nyereséget is termelnek, azonban a külföldi támogatásaik átláthatatlanok. Az egyes kiadók az erre vonatkozó információkat nem kötelesek nyilvánosságra hozni, éves beszámolóikban ezen bevételek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de sem azok összege, sem a támogatás célja, sem az adományozók kiléte, de még az sem ismerhető meg, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek ezek a források.
Az adományozói oldal szintén kerüli az átláthatóságot, hiszen a támogatók (legyenek azok külföldi kormányok, alapítványok vagy szakmai ernyőszervezetek) nem mindig, vagy egyáltalán nem hozzák nyilvánosságra a magyarországi kedvezményezettek körét. Továbbá ellehetetleníti a transzparenciát az is, hogy a donorok gyakran több nemzetközi szervezeten keresztül, láncfinanszírozás mögé bújva juttatnak támogatásokat hazai médiumokhoz: többek között a Soros-alapítvány – amely 2023-ban bejelentette, hogy kivonul Európából – ilyen együttműködéseken keresztül közvetve továbbra is támogat kormánykritikus sajtótermékeket Magyarországon.
A Nézőpont Intézet felhívta a figyelmet, hogy akár nyilvánvaló (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumok finanszírozásán keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére), hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék, a kormány pedig a háborúellenes akciótervről szóló határozatában olyan jogszabály kidolgozása mellett döntött, amely alapján „a médiatermékek külföldről érkezett támogatásait nyilvánosságra kell hozni”.
A Nézőpont közvélemény-kutatása szerint a kormány ezen, az átláthatóságot szolgáló törekvését a magyar emberek jelentős többsége támogatja.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2024. július 8-10. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy országgyűlési választáson biztosra ígérő válaszadók.