A magyarok több mint kétharmada átláthatóvá tenné a sajtó külföldi finanszírozását

A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja alátámasztja a kormány azon törekvését, hogy a háborús propaganda elleni fellépés jegyében a hazai médiatermékek hozzák nyilvánosságra külföldről érkezett forrásaikat.

A Nézőpont Intézet júliusban készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarországi sajtótermékekhez érkező külföldi források átláthatóságát a választók több mint kétharmada támogatja. A magyarok 70 százaléka ért egyet azzal, hogy a médiumoknak kötelező legyen átláthatóvá tenni külföldi támogatásaikat, míg mindössze 22 százalék azok aránya, akik ezt nem támogatják. Legerősebben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói elkötelezettek az átláthatóság mellett, de még a legkritikusabbnak tűnő Tisza-párti szavazók relatív többsége is az átláthatóság mellett van.

a magyarok tobb mint ketharmada atlathatova tenne a sajto kolfoldi finanszirozasat
A magyarok több mint kétharmada átláthatóvá tenné a sajtó külföldi finanszírozását

A kutatás aktualitását a magyar belpolitikai folyamatokat célzó külföldi beavatkozási kísérletek felerősödése adta, amely okkal foglalkoztatja a hazai nyilvánosságot. Ezen befolyásolási törekvések különösen az ukrán-orosz fegyveres konfliktus kirobbanását követően váltak intenzívebbé és elsősorban a magyar kormány békepárti álláspontjának megváltoztatását próbálják különböző eszközökkel elérni, amelynek egyik formája a kormánykritikus szereplők finanszírozása.

A Magyarországon működő ellenzéki politikai szereplőkhöz külföldről érkező forrásokra a 2022-es választási kampányba beavatkozó Action for Democracy szerepvállalása irányította rá a figyelmet. Ezen akció keretében érkezett csupán a szélsőségesen kormányellenes ezalenyeg.hu kiadójához 1,9 milliárd forintnyi külföldi támogatás, amely tény jogosan vetette fel azt a kérdést, hogy vajon kik és milyen szándékkal finanszírozzák külföldről a közvélemény, így a választói akarat befolyásolására alkalmas sajtótermékeket.

A Nézőpont júliusban publikált Sajtószabadság Magyarországon 2023 című éves elemzése kiemelt figyelmet fordított a fenti jelenségnek és megállapította, hogy a kormánykritikus médiumok száma és bevételei évről évre folyamatosan növekednek, egyúttal összességében nyereséget is termelnek, azonban a külföldi támogatásaik átláthatatlanok. Az egyes kiadók az erre vonatkozó információkat nem kötelesek nyilvánosságra hozni, éves beszámolóikban ezen bevételek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de sem azok összege, sem a támogatás célja, sem az adományozók kiléte, de még az sem ismerhető meg, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek ezek a források.

Az adományozói oldal szintén kerüli az átláthatóságot, hiszen a támogatók (legyenek azok külföldi kormányok, alapítványok vagy szakmai ernyőszervezetek) nem mindig, vagy egyáltalán nem hozzák nyilvánosságra a magyarországi kedvezményezettek körét. Továbbá ellehetetleníti a transzparenciát az is, hogy a donorok gyakran több nemzetközi szervezeten keresztül, láncfinanszírozás mögé bújva juttatnak támogatásokat hazai médiumokhoz: többek között a Soros-alapítvány – amely 2023-ban bejelentette, hogy kivonul Európából – ilyen együttműködéseken keresztül közvetve továbbra is támogat kormánykritikus sajtótermékeket Magyarországon.

A Nézőpont Intézet felhívta a figyelmet, hogy akár nyilvánvaló (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumok finanszírozásán keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére), hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék, a kormány pedig a háborúellenes akciótervről szóló határozatában olyan jogszabály kidolgozása mellett döntött, amely alapján „a médiatermékek külföldről érkezett támogatásait nyilvánosságra kell hozni”.

A Nézőpont közvélemény-kutatása szerint a kormány ezen, az átláthatóságot szolgáló törekvését a magyar emberek jelentős többsége támogatja.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2024. július 8-10. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy országgyűlési választáson biztosra ígérő válaszadók.

Közvélemény-kutatások

2025.03.25.
A választók kortól, nemtől, végzettségtől, lakóhelytől és párthovatartozástól is függetlenül szigorítanák a magyar európai parlamenti képviselők vagyonbevallásának szabályait – derül ki a Nézőpont...
2025.03.20.
A magyarok szerint továbbra is Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus (44 százalék) és egyben a legalkalmasabb személy Magyarország miniszterelnökének (46 százalék) – derül ki a Nézőpont Intézet...
2025.03.14.
A Nézőpont Intézet e heti közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat a Fidesz a listás szavazatok 45, a Tisza Párt 35 százalékát kapná meg. Úgy tűnik, a...
2025.02.28.
A választók elsöprő többsége, 92 százaléka támogatja, hogy szigorúbban kell fellépni hazánkban a drogkereskedőkkel szemben. A kormányzati szándék mögött pártpolitikai kötődést felülíró konszenzus...
2025.02.24.
A közép-európaiak többsége azonnali tűzszünetet akar a háború folytatása helyett. Három éve kezdődött az orosz-ukrán háború, mely mérhetetlen veszteségekkel járt a harctéren, és hatalmas károkkal a...
2025.02.17.
Még az Európai Unióból érkező javaslatokkal szemben is meg kell tartani a 13. havi nyugdíjat – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Minden vizsgált társadalmi csoportban elsöprő a...
2025.01.28.
A szlovákok, a románok és a szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok az ő országaikat. Ugyanakkor mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető...
2025.01.11.
A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók közel 40 százaléka szerint sincs szükség előre hozott országgyűlési választásokra Magyarországon. 2024 tavaszához képest még csökkent is a Tisza...
2024.12.16.
A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel...
2024.11.24.
A hangfelvétel-ügy második hetében készült Nézőpont-felmérés szerint a magyarok többsége (55 százaléka) nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert, relatív többségük szerint pedig vissza is kellene...
2024.11.18.
Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi...
2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...