A magyarok több mint kétharmada átláthatóvá tenné a sajtó külföldi finanszírozását

A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja alátámasztja a kormány azon törekvését, hogy a háborús propaganda elleni fellépés jegyében a hazai médiatermékek hozzák nyilvánosságra külföldről érkezett forrásaikat.

A Nézőpont Intézet júliusban készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarországi sajtótermékekhez érkező külföldi források átláthatóságát a választók több mint kétharmada támogatja. A magyarok 70 százaléka ért egyet azzal, hogy a médiumoknak kötelező legyen átláthatóvá tenni külföldi támogatásaikat, míg mindössze 22 százalék azok aránya, akik ezt nem támogatják. Legerősebben a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói elkötelezettek az átláthatóság mellett, de még a legkritikusabbnak tűnő Tisza-párti szavazók relatív többsége is az átláthatóság mellett van.

a magyarok tobb mint ketharmada atlathatova tenne a sajto kolfoldi finanszirozasat
A magyarok több mint kétharmada átláthatóvá tenné a sajtó külföldi finanszírozását

A kutatás aktualitását a magyar belpolitikai folyamatokat célzó külföldi beavatkozási kísérletek felerősödése adta, amely okkal foglalkoztatja a hazai nyilvánosságot. Ezen befolyásolási törekvések különösen az ukrán-orosz fegyveres konfliktus kirobbanását követően váltak intenzívebbé és elsősorban a magyar kormány békepárti álláspontjának megváltoztatását próbálják különböző eszközökkel elérni, amelynek egyik formája a kormánykritikus szereplők finanszírozása.

A Magyarországon működő ellenzéki politikai szereplőkhöz külföldről érkező forrásokra a 2022-es választási kampányba beavatkozó Action for Democracy szerepvállalása irányította rá a figyelmet. Ezen akció keretében érkezett csupán a szélsőségesen kormányellenes ezalenyeg.hu kiadójához 1,9 milliárd forintnyi külföldi támogatás, amely tény jogosan vetette fel azt a kérdést, hogy vajon kik és milyen szándékkal finanszírozzák külföldről a közvélemény, így a választói akarat befolyásolására alkalmas sajtótermékeket.

A Nézőpont júliusban publikált Sajtószabadság Magyarországon 2023 című éves elemzése kiemelt figyelmet fordított a fenti jelenségnek és megállapította, hogy a kormánykritikus médiumok száma és bevételei évről évre folyamatosan növekednek, egyúttal összességében nyereséget is termelnek, azonban a külföldi támogatásaik átláthatatlanok. Az egyes kiadók az erre vonatkozó információkat nem kötelesek nyilvánosságra hozni, éves beszámolóikban ezen bevételek „egyéb bevétel” vagy „támogatás” cím alatt szerepelnek, de sem azok összege, sem a támogatás célja, sem az adományozók kiléte, de még az sem ismerhető meg, hogy belföldről vagy külföldről érkeztek ezek a források.

Az adományozói oldal szintén kerüli az átláthatóságot, hiszen a támogatók (legyenek azok külföldi kormányok, alapítványok vagy szakmai ernyőszervezetek) nem mindig, vagy egyáltalán nem hozzák nyilvánosságra a magyarországi kedvezményezettek körét. Továbbá ellehetetleníti a transzparenciát az is, hogy a donorok gyakran több nemzetközi szervezeten keresztül, láncfinanszírozás mögé bújva juttatnak támogatásokat hazai médiumokhoz: többek között a Soros-alapítvány – amely 2023-ban bejelentette, hogy kivonul Európából – ilyen együttműködéseken keresztül közvetve továbbra is támogat kormánykritikus sajtótermékeket Magyarországon.

A Nézőpont Intézet felhívta a figyelmet, hogy akár nyilvánvaló (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők például kormánykritikus médiumok finanszírozásán keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére), hogy háborús szerepvállalásra kényszerítsék, a kormány pedig a háborúellenes akciótervről szóló határozatában olyan jogszabály kidolgozása mellett döntött, amely alapján „a médiatermékek külföldről érkezett támogatásait nyilvánosságra kell hozni”.

A Nézőpont közvélemény-kutatása szerint a kormány ezen, az átláthatóságot szolgáló törekvését a magyar emberek jelentős többsége támogatja.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2024. július 8-10. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy országgyűlési választáson biztosra ígérő válaszadók.

Közvélemény-kutatások

2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...
2024.07.08.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt és elnöke, Manfred Weber álláspontját számos fontos kérdésben, a háborútól a migrációig. Ez a...
2024.06.08.
Vitézy Dávidra a budapesti szavazók 52 százaléka, míg Karácsony Gergelyre a fővárosiak mindössze 45 százaléka szavazna a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Szentkirályi...
2024.05.14.
A magyarok háromnegyede (77 százalék) egyetért Ferenc pápa békepárti javaslatával, miszerint Ukrajnának a háború folytatása helyett tárgyalnia kellene Oroszországgal a háború végéről. A baloldali...