Bemutatták a „Sajtószabadság Magyarországon 2023” elemzést és átadták az idei jótollú Magyar Újságíró díjat

A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ elemzése tényalapon vizsgálja ezt a kérdést, amelyet szakmai előadás keretében mutattak be március 9-én. A rendezvény során átadták a 2023-as Jótollú magyar újságíró díjat is, amelyet idén Császár Attila, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője vehetett át.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója vezette fel a „Sajtószabadság Magyarországon 2023” elemzés bemutatóját, röviden ismertetve a tanulmány 10 fő megállapítását. Áttérve a részletes elemzésre, kiderült, hogy a magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek: a nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok pedig országos lefedettségűek.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a közép-európai országok médiapiaccal való relatív elégedettségéről számolt be, amelyből kiderül, hogy a térségben a magyarok az egyik legelégedettebbek a médiából való tájékozódási lehetőségekkel. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, mivel ehhez a technikai feltételek is rendelkezésre állnak, és a magyar médiafogyasztók maguk is „politikai mindenevőknek” számítanak, azaz a magyarok háromnegyede (76 százalék) fogyaszt kormánybarát, és négyötöde (80 százalék) kormánykritikus médiatermékeket.

Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke kiemelte, hogy a magyar média sokszínű, a magyar társadalom tagjai számára nemcsak rendelkezésre áll, de élnek is ezzel a sokszínű hozzáférési lehetőséggel. Emellett a médiaszabályozás előtt álló számos kihívásra hívta fel a figyelmet, többek között a média társadalomalakító szerepére, a dezinformáció jelenségére, valamint az állami beavatkozás korlátozott lehetőségére.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a kormányzatok és a sajtó bizonyos értelemben mindig ellenérdekeltek, hiszen a kormányok állandó nyomás alatt vannak a sajtó részéről, hogy gyorsan és ne megalapozottan, megbízható információk alapján kommunikáljanak. A sajtó függetlensége kapcsán megjegyezte, hogy a külföldről Magyarországra áramló pénzek is ráirányítják arra a kérdésre a figyelmet, hogy a függetlennek mutatott újságírás valójában kinek az érdekeit szolgálja.

Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője a médiumok gazdálkodásra vonatkozó adatainak értékelése során cáfolta azt az állítást, miszerint a kormánykritikus médiumok el vannak lehetetlenítve Magyarországon.

Az elemzés bemutatóját követően, a Jótollú magyar újságíró elismerését odaítélő kuratórium immáron ötödik éve adta át a Médianéző Központ által 2019-ben alapított Jótollú újságíró sajtódíjat. A kitüntetést azért hozták létre, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést. Az idei évben a kitüntetést Császár Attila, az MTVA szerkesztője és műsorvezetője kapta, aki a díj átvételekor elmondta, hogy mindig igyekezett a saját meggyőződését képviselni, és ezt fogja tenni a jövőben is. Hozzátette, a médiamunka mindig csapatmunka, így az elismerés azoknak is szól, akik nem lehettek ott az eseményen, de korábban együtt dolgoztak a szakmában.

A magyar médiapiacról szóló teljes elemzés az alábbi linken elérhető, melynek legfőbb megállapításai a következők:

  1. Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet
  2. Politikai egyensúly a médiapiacon: ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és a kormánykritikus médiumokat
  3. A magyarországi médiumok politikai értékrendtől függetlenül, döntően magyar tulajdonban vannak
  4. A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma
  5. Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek
  6. Az újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írnak
  7. A magyar médiahatóság függetlensége az uniós gyakorlathoz képest is erős
  8. A magyar médiahatóság súlyosabban szankcionálja a kormánybarát médiumokat
  9. A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik
  10. A közmédia több uniós országhoz hasonlóan az aktuális kormányt részesíti előnyben
bemutattak a sajtoszabadsag magyarorszagon 2023 elemzest es atadtak az idei jotollu magyar ujsagiro dijat
Budapest, 2023. március 9. Boros Bánk Levente, a Nézõpont Intézet Médianézõ Központ igazgatója (b) átadja a Jótollú Magyar Újságíró Sajtódíjat Császár Attilának, az MTVA szerkesztõ-mûsorvezetõjének a Sajtószabadság Magyarországon 2023 címû elemzés bemutatóján Budapesten 2023. március 9-én. MTI/Illyés Tibor
bemutattak a sajtoszabadsag magyarorszagon 2023 elem2
Bemutatták a „Sajtószabadság Magyarországon 2023” elemzést és átadták az idei jótollú Magyar Újságíró díjat
bemutattak a sajtoszabadsag magyarorszagon
Bemutatták a „Sajtószabadság Magyarországon 2023” elemzést és átadták az idei jótollú Magyar Újságíró díjat

Press releases

2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...
2024.02.15.
Magyarország-kép a nemzetközi sajtóban címmel mutatta be a Nézőpont Intézet a 18 országra kiterjedő, 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékét vizsgáló kutatását a...
2024.01.11.
Kutatói kerekasztal – öt hónappal az EP-választások előtt címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Alapítvány...
2023.11.21.
A Nézőpont Intézet arra vállalkozott idei, Hófehér gazdaság felé című kutatásában, hogy a regionális különbségek és az időbeni változások figyelembevételével vizsgálja meg a közép-európai térség...