MIÉRT NEM ÉRDEKE MAGYARORSZÁGNAK UKRAJNA GYORSÍTOTT FELVÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓBA?
A Voks2025 véleménynyilvánító szavazás határideje 2025. június 20-án lejár, így finisébe érkezik az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló voksolás kampánya. Ehhez kapcsolódva a Nézőpont Intézet egy sajtónyilvános eseményen bemutatta az erre vonatkozó közép-európai közvélemény-kutatásának eredményeit és a témához kapcsolódó elemzését. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese beszédében elmondta, hogy rendkívül fontos a Voks2025-ön való részvétel, hiszen Ukrajna csatlakozása jelentős kockázatokkal és költségekkel járna Magyarország számára.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a rendezvény megnyitásaként elmondta, hogy a közvélemény-kutatásuk szerint Közép-Európa egyre inkább kritikusan szemléli Ukrajna EU tagságának kérdését, különösen olyan országokban, amelyek közvetlenül határosak vele. Míg korábban Lengyelország erősen támogatta Ukrajnát, mára ott is jelentős fordulat történt, amit a NATO- és EU-integrációval szemben kritikus elnökjelölt győzelme is alátámaszt. A többség már Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában és Bulgáriában is elutasítja Ukrajna gyors felvételét, míg más országok – például Csehország, Románia és Horvátország – fokozatosan csatlakoznak a kritikus álláspontot képviselőkhöz.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese beszédében elmondta, hogy nagy jelentőségű és fontos az a kutatás, amit a Nézőpont Intézet készített, hiszen az ukrán EU-csatlakozás kérdése egyre inkább napirenden van Brüsszelben annak ellenére, hogy érdemi európai vita még nem zajlott a kérdésben. A közvélemény változása - ami a kutatásban is egyértelműen látszik - azt mutatja, hogy a háborúval kapcsolatos szolidaritást mostanra felváltotta a józan megfontolás, és sok közép-európai ország elutasítja az ukrán felvétel gyorsított formáját. A magyar álláspont szerint Ukrajna csatlakozása jelentős kockázatokkal, költségekkel járna, és az EU-t egyfajta finanszírozó szerepbe kényszerítené. A kormány szerint Brüsszel közös hitelfelvétellel próbálja áterőltetni ezt a folyamatot, ami ellentétes az EU eredeti céljaival. Európában egyedül a magyar kormány indított véleménynyilvánító szavazást, hogy az emberek kifejezhessék álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban. Hidvéghi Balázs miniszterhelyettes úr végezetül felhívta a figyelmet, hogy még 10 napig lehet szavazni, akár online is. Kiemelte, hogy a voksolás végső célja az, hogy megerősítse a magyar tárgyalási pozíciót és példát mutasson akár más országok számára is.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az esemény zárásaként bemutatta azt a 20 érvet, ami alátámasztja, hogy Ukrajna miért alkalmatlan az uniós tagságra, másrészt pedig miért nem áll érdekében Magyarországnak Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióba. Az elemzés konkrét érveket sorol fel Ukrajna tagsága ellen, köztük gazdasági és biztonsági kockázatokat, amelyek szerint Magyarország bevételei csökkennének, az uniós befolyása gyengülne, és a magyar emberek megélhetését, biztonságát is negatívan érintené a csatlakozás.
Az említett érvek az alábbiak:
UKRAJNA NEM TELJESÍTI AZ EURÓPAI UNIÓ CSATLAKOZÁSI FELTÉTELEIT
Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg azokat a feltételeket és elveket , amelyeknek minden, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie. Ezek között olyan politikai kritériumok szerepelnek, mint a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. A csatlakozás gazdasági feltétele a működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra. Mindemellett a belépéssel vállalni kell a tagsággal járó bizonyos kötelezettségek teljesítését is – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák hatékony végrehajtásának vállalását. Ezeknek a feltételeknek Ukrajna jelenleg több szempontból sem felel meg.
- Ukrajna gazdaságilag nem szuverén, az állam csak segélyekből fenntartható
Tragikus, de Ukrajna saját államát sem tudja egyedül fenntartani, a nyugdíjasok és a hivatalnokok bérét is külföldi segélyből fedezi. Ukrajna éves kiadásai jelenleg közel 100 milliárd dollárt tesznek ki. Az ukrán pénzügyminiszter szerint ebből közel 40 milliárd dollárt nemzetközi támogatóktól, többek között az Európai Uniótól várnak.
- Jelenleg nincs működőképes piacgazdasága Ukrajnának
Ukrajna jelenleg nem egy működőképes piacgazdaság. Miközben az állam külföldi segélyekből tartja fenn magát, az állam súlya 2023-ra a GDP mintegy 42 százalékára, több mint kétszeresére nőtt a gazdaságon belül 2021-hez képest a magánszektor rovására.
- Nem garantált a demokratikus politikai intézmények stabilitása
Miután az ukrán állam csak nemzetközi segítséggel fenntartható, demokratikus működése, szuverén hatalomgyakorlása megkérdőjelezhető. Az ország vezetése ki van szolgáltatva külföldi katonai és gazdasági segítségnek. Fennáll a veszélye, hogy politikai és anyagi függősége miatt Ukrajna Uniós szavazati jogán keresztül nem az ukrán, hanem a nemzetközi segélyezők érdekei jelennének meg az EU döntéshozatalában.
- Korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait
Ukrajnában számos nemzeti kisebbség, köztük a kárpátaljai magyarok jogait korlátozzák. A jogfosztottság elsősorban az anyanyelv használatára vonatkozó korlátozó rendelkezésekben jelenik meg, melyeket nemzetközi jogi fórumon is kifogásoltak.
- Korlátozzák a vallási kisebbségek jogait
Ukrajnában a vallásszabadság is korlátozott, miután az ország betiltotta az Ukrán Ortodox Egyházat (moszkvai patriarkátus). A lépést hivatalosan az oroszbarát propaganda terjesztésének vádjával indokolták. Mindemellett egyes becslések szerint legalább 100 vallási személyt tartóztattak le politikai okokból.
UKRAJNA CSATLAKOZÁSÁNAK MAGYARORSZÁGOT FENYEGETŐ KÖVETKEZMÉNYEI
Huszonegy évvel ezelőtt, Magyarország a csatlakozási feltételek teljesítésével lépett be az Európai Unióba, bő tíz évvel a csatlakozási kérelem benyújtását követően. A csatlakozási tárgyalások sikerességének is számos feltétele van, a tárgyalások elfogadását az EU tagállami parlamentjeinek is ratifikálniuk kell, ezért egy új tagállam belépése nem lehet ellentétes az arról döntő tagállamok érdekeivel. Ukrajna csatlakozása azonban több szempontból is hátrányosan érintené Magyarországot.
- A Magyarországnak járó fejlesztési források Ukrajnába kerülnének
Ukrajna az EU-tagokhoz képest lényegesen fejletlenebb, így az uniós fejlesztési forrásokat másoktól, így Magyarországtól vonnák el. Magyarországnak többet kellene befizetnie az EU költségvetésébe. Az EU jelenlegi szabályai alapján a Bruegel Intézet becslése szerint Ukrajna a kohéziós forrásokból 32 milliárd eurót, a közös agrárpolitikából 85 milliárd eurót, egyéb uniós programokból 7 milliárd eurót kapna, az Unió adminisztratív kiadásait pedig 4 milliárd euróval növelné meg az ukrán EU-tagság. Eközben 24 milliárd euróval kevesebb kohéziós forrás jutna más országok, így Magyarországnak is.
- Veszélybe kerülnének a magyar gazdáknak járó agrártámogatások
Ukrajna mezőgazdasági szektorának újjáépítése a következő 10 évben 56 milliárd dollárba kerülne. További költséget jelentene 11 millió hektár termőföld aknamentesítése is. Ukrajna a közös agrárpolitika legnagyobb kedvezményezettje lenne, megelőzve a mostani legtöbb forráshoz jutó Franciaországot is.
- Az olcsó ukrán mezőgazdasági termékekkel nehezen lennének versenyképesek a magyar gazdák
Az ukrán mezőgazdaság lényegesen olcsóbban állítja elő termékeit, mint az EU tagállamai: Ukrajnában átlagban 30 százalékkal kevesebbe kerül a gabonafélék termelése, ezen belül negyedével olcsóbb az ukrán kukorica, míg közel 40 százalékkal kerül kevesebbe a búza termesztése. A szabálytalan és olcsó kitermelés miatt az ukrán fadömping veszélybe sodorja a magyar faipart.
- Megbízhatatlan eredetű ukrán termékek érkezhetnének Magyarországra
Több, az unióba érkező ukrán gabonaszállítmányban találtak olyan növényvédőszerek használatára utaló jeleket, melyek az EU-ban tiltottak . Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint 2021 szeptembere óta több mint 500 fertőzést regisztráltak, melyek Ukrajnából származó fagyasztott csirkemellben meglévő szalmonella okozott .
- Az olcsó ukrán munkaerő veszélyeztetné a magyar munkahelyeket és béreket
A Magyarországra érkező ukrán munkavállalók miatt veszélybe kerülne az elért teljes foglalkoztatottság, különösen is a cigányság körében elért magas foglalkoztatottsági ráta. Ukrajnában lényegesen nagyobb a munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta Ukrajnában 19%, Magyarországon 4% volt 2021-ben (legutolsó hivatalos ukrán adat 2021-ből származik) . Mindeközben az ukrán átlagbér a magyar átlagbér 1/3-át sem éri el, ami 2024-ben Ukrajnában bruttó 195 270 forintnak felelt meg, szemben a magyar 646 800 forinttal. Ez azt jelentené, hogy magyar munkaerőpiac vonzóvá válna az olcsó ukrán munkaerő számára, ami lefelé nyomná a magyar kereseteket.
- Veszélybe kerülnének a nyugdíjak Magyarországon
A magyar átlagnyugdíj ötszöröse az ukránnak, ami Magyarországra csábíthatná az ukrán nyugdíjasokat. Egy 1963 óta hatályos egyezmény értelmében ugyanis Ukrajna állampolgárai jogosultak lehetnek magyar nyugdíjra, ha hazájukban lemondanak nyugdíjukról, és életvitelszerűen áttelepednek Magyarországra.
- Járványveszélynek lenne kitéve Magyarország
Amellett, hogy Ukrajna közegészségügyi kihívásokkal küzd, folyamatosan nő antibiotikumokra nem reagáló baktériumok okozta fertőzések száma az országban, melyek könnyebben terjedhetnének át Magyarországra.
- Növelné Magyarország háborúba való bevonódásának kockázatát
Az Európai Unióról szóló szerződés 42.§ (7) bekezdése (kölcsönös védelmi záradék) értelmében az Ukrajnát ért fegyveres támadás szerint Magyarország (is) köteles lenne minden segítséget biztosítani számukra: "A tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban – köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak. Ez nem érinti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét."
- Az ukrán elvárások szerint nekünk kellene fizetni a több mint 1 milliós ukrán hadsereg fenntartását
Ukrajna most sem képes fenntartani saját hadseregét, sőt a jelenlegi ukrán elnök 2025 februárjában bejelentette, hogy a háború után még nagyobb, másfél milliós hadsereget szeretne, aminek a finanszírozását az EU-tól is várná.
- A háborúból hátramaradó kézifegyverek könnyebben és nagy számban jelenhetnének meg a magyar feketepiacon, más EU-tagországokon keresztül
Ukrajna állig fel van fegyverezve, de az állami diszfunkciók miatt nem tudja ellenőrizni saját fegyvereseit, köztük a lőfegyvereket, aknákat és robbanóanyagokat, sem. Az ukrán-orosz háború során a nagyobb városokban gépkarabélyokat osztottak a civil lakosságnak, csak Kijevben 25 ezer ilyen fegyvert és gránátvetőket kaptak az önkéntesek. Az illegális fegyverkereskedelem az európai szervezett bűnözi és maffiacsoportok, vagy éppen a terrorista szándékú migránscsoportok számára lenne nagy lehetőség.
- Az ukrán szervezett bűnözői csoportok egyszerűbben szivároghatnának be Magyarországra
Ukrajna hagyományosan fontos tranzitországa a heroinkereskedelemnek, egyben jelentős kannabisz-termelőként tartják számon. Az ország emberkereskedelem szempontjából küldő-, tranzit-, és célországnak is minősül, míg a kiberbűnözés is széles körben van jelen Ukrajnában. Összességében Ukrajna 44 európai ország közül a második helyen áll még az Európai Unió által támogatott svájci székhelyű Global Initiative Against Transnational Organized Crime bűnözési rangsorában is.
- A Volodimir Zelenszkij által vezetett Ukrajnával tovább erősödnének a magyarellenes hangok az Európai Unióban
Ha Volodimir Zelenszkij maradna Ukrajna elnöke, olyan ország lépne be az Európai Unióba, melynek vezetése politikai céllal avatkozik be Magyarország belügyeibe, és sérti hazánk szuverenitását.
- A Tanácsban vétójoga lenne Ukrajnának is, amit Magyarországgal szemben is használhatna
Ukrajna jelenlegi vezetése folyamatosan barátságtalan gesztusokat tesz Magyarország irányába és a magyar érdekekkel szemben cselekszik. Ezt követve az Európai Unióban is Magyarország ellenfeleként léphetne fel, a Tanácsban pedig vétó joga lenne, amit Magyarország ellen használhatna.
- Ukrajna szavazati súlya a Tanácsban Magyarországhoz képest négyszeres lenne
Ukrajna EU-tagságával a Tanács minősített többségi szavazásában is változások állnának be. Mivel Ukrajna hivatalosan közel 36 millió lakosával az EU negyedik legnagyobb tagállama lenne, 8,4%-os szavazati aránnyal rendelkezne. Ezzel a magyar szavazati súly – közel 10%-os zsugorodással – 2% alá csökkenne a minősített többséggel működő döntéshozatalban, mint amilyen a migráció ügye.
- Magyarországnak kevesebb beleszólása lenne az Európai Parlament döntéseibe
Ukrajna EU-csatlakozása esetén nagyságrendileg Lengyelország és Spanyolországgal azonos, körülbelül 55 EP-képviselői mandátumra lenne jogosult, míg Magyarország csaknem 19-re, azaz elveszíthetne kettő mandátumot. Ezzel Magyarországnak kevesebb beleszólása lenne az EU ügyeibe, hiszen a magyar képviselők aránya az Európai Parlamentben csökkenne. Sőt, ha Ukrajna tagja az EU-nak, az EP-be új képviselők érkeznének, akik nem a Patrióták, hanem a Föderalisták táborát erősítenék.
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható.