A magyarok 78 százaléka nem érez jelentős emelkedést a rezsiköltségekben

A magyarok közel négyötöde (78 százalék) nem érezte azt, hogy „nagy mértékben” nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest. Még a baloldali választók több mint kétharmada (71 százalék) is így gondolkodik.

A magyar állam idén és jövőre is jelentős forrásokat fordít a rezsicsökkentés védelmére. Ugyan az átlagfogyasztás fölötti részre eső támogatás mértéke korlátozott, jól látható, hogy a magyarok túlnyomó többsége az intézkedések haszonélvezőjének tartja magát.

A magyarok 78 százaléka nem érez jelentős emelkedést a rezsiköltségekben
A magyarok 78 százaléka nem érez jelentős emelkedést a rezsiköltségekben

Arra a kérdésre, hogy a „tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei” decemberben a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás (illetve 2 százalékuknál egyenesen csökkent a kiadási tétel összege), további 39 százaléknak pedig csak „kis mértékben nőtt”. Mindössze a magyar választók ötöde (22 százalék) számolt be jelentős növekedésről. A megkérdezettek 6 százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre. Ezek alapján elmondható, hogy decemberben a magyarok 78 százaléka nem, vagy csak kismértékben érezte a rezsiköltségeinek emelkedését az előző évhez képest. Mindez a kormány rezsicsökkentést védő intézkedéseinek sikerét mutatja.

Érdekes képet mutat a pártpreferencia szerinti bontás, hiszen a rezsicsökkentés ügye már egy évtizede politikai vitatéma is. Míg a Fidesz-szavazók 86 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy csak kismértékben emelkedtek a tavalyihoz képest decemberre a rezsiköltségei, a baloldali szavazók 71 százaléka érezte ezt. A különbség tehát összefügg a pártszimpátiával, mégis jól látható, hogy még a baloldali választók túlnyomó többsége is saját bőrén érzi a rezsicsökkentés védelmét.

Mindez magyarázhatja, hogy az ellenzéki pártok 2022-ben sem tudtak a rezsiköltségekre hivatkozva új választókat megnyerni vagy a saját választóikat mozgósítani. Ez aligha fog változni jövőre. Nem véletlen, hogy a kormány a 2023-as büdzsét a „rezsivédelem költségvetésének” nevezi, mivel 2600 milliárd forintot különített el a rezsiköltségek támogatására.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2022. december 5. és december 7. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra; a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, egy „most vasárnapi” választáson részvételüket biztosra ígérő válaszadók.

Közvélemény-kutatások

2025.04.16.
A magyar választók közel kétharmada helytelennek tartja, ha egy magyar politikus pártpolitikai érdektől vezérelve a Magyarországnak járó EU-források felfüggesztését támogatja – derül ki a Nézőpont...
2025.03.31.
A magyarok 67 százaléka ellenzi, a Tisza-szavazók többsége viszont támogatja, hogy Ukrajna belépjen az Európai Unióba – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Minden demográfiai...
2025.03.25.
A választók kortól, nemtől, végzettségtől, lakóhelytől és párthovatartozástól is függetlenül szigorítanák a magyar európai parlamenti képviselők vagyonbevallásának szabályait – derül ki a Nézőpont...
2025.03.20.
A magyarok szerint továbbra is Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus (44 százalék) és egyben a legalkalmasabb személy Magyarország miniszterelnökének (46 százalék) – derül ki a Nézőpont Intézet...
2025.03.14.
A Nézőpont Intézet e heti közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat a Fidesz a listás szavazatok 45, a Tisza Párt 35 százalékát kapná meg. Úgy tűnik, a...
2025.02.28.
A választók elsöprő többsége, 92 százaléka támogatja, hogy szigorúbban kell fellépni hazánkban a drogkereskedőkkel szemben. A kormányzati szándék mögött pártpolitikai kötődést felülíró konszenzus...
2025.02.24.
A közép-európaiak többsége azonnali tűzszünetet akar a háború folytatása helyett. Három éve kezdődött az orosz-ukrán háború, mely mérhetetlen veszteségekkel járt a harctéren, és hatalmas károkkal a...
2025.02.17.
Még az Európai Unióból érkező javaslatokkal szemben is meg kell tartani a 13. havi nyugdíjat – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Minden vizsgált társadalmi csoportban elsöprő a...
2025.01.28.
A szlovákok, a románok és a szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok az ő országaikat. Ugyanakkor mindhárom esetben az elmúlt években a vélemények kiegyenlítődése figyelhető...
2025.01.11.
A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók közel 40 százaléka szerint sincs szükség előre hozott országgyűlési választásokra Magyarországon. 2024 tavaszához képest még csökkent is a Tisza...
2024.12.16.
A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel...
2024.11.24.
A hangfelvétel-ügy második hetében készült Nézőpont-felmérés szerint a magyarok többsége (55 százaléka) nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert, relatív többségük szerint pedig vissza is kellene...