A Nézőpont Intézet 2020-ban is elkészítette a Német-magyar barométert, amelyben a két ország lakosságának véleményét vizsgálja a másik nemzetről és a kétoldalú kapcsolatokról. A barométer elkészítését a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával készült, mindkét ország felnőtt társadalmára reprezentatív mintán, 1000-1000 fő megkérdezésével.
Fontos tanulság, hogy a két nemzet bízik egymásban. Ezt támasztja alá, hogy a magyarok és a németek ugyanolyan arányban mondták, hogy az egyes társadalmi szerepekben elfogadnák a másik nemzethez tartozó személyt. Egyenrangú barátként, családtagként vagy szomszédként 80 százalék fölött, de beosztottként is 70 százaléknál nagyobb arányban fogadnák a másikat vezetőül.
A kölcsönös bizalomépítés szempontjából jó hír, hogy „mindent egybevetve” a németek kétharmada tavaly és idén is „inkább jó” véleménnyel volt Magyarországról (66, illetve 64 százalék), a magyarok véleménye viszont jelentősen javult Orbán Viktor és Angela Merkel együttműködésének javulásával, a kötelező betelepíti kvóta kezdeményezés bukásával párhuzamosan. A magyaroknak 2019 nyarán még csak 45 százaléka volt jó véleménnyel Németországról, 2020 nyarán viszont már 72 százalékuk.
A javulás ellenére számos kérdésben a németek kritikusabban vélekednek Magyarországról, mint amennyire a magyarok Németországról. Ennek oka, hogy a német sajtó immár tíz éve az Orbán-kormány ellen folytatott kampánya miatt a németek képe Magyarországról kritikusabb, mint a magyaroké Németországról. A Nézőpont 2016 óta a német sajtóban megjelent 8750 tudósítást elemzett, s azt találta, hogy csak 221 volt megértő a magyar kormánnyal törekvéseivel szemben, 3757 viszont kritikus, támadó vagy egyoldalú (a többi semleges). A német válaszadóknak például csak a 36 százaléka gondolja azt, hogy Magyarországon a média kritizálhatja a kormányt, amely a közvetlen élettapasztalattal ellentétes, s csupán 23 százalékuk gondolja azt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait védik, jóllehet épp az Orbán-kormány erősítette meg a nemzetiségek közjogi státusát és támogatását, vagy vezette be a második világháború után elhurcolt németek emléknapját. Ezzel szemben a magyarok 61 százaléka gondolja azt, hogy a német média kritizálhatja a kormányt, s 57 százaléka, hogy a németeknél a nemzetiségek jogait védik. A médianyilvánosságban tetten érhető Merkel-kultusz vagy a török bevándorlók helyzetét tehát vagy nem ismerik vagy nem látják ennyire kritikusan a magyarok.
A kétoldalú kapcsolatokat a németek rosszabbnak látják mint tavaly (42-ről 33 százalékra csökkent a kapcsolatokat jónak nevezők aránya) és mint a magyarok (53-ról 60 százalékra nőtt a kapcsolatokat jónak tartó magyarok aránya), jóllehet a német kancellár és a magyar miniszterelnök pragmatikus szövetsége több európai konfliktusban is előnyös volt, akár a Bizottság elnökének megválasztására, akár az uniós keretköltségvetés elfogadására gondolunk. Mindkét ország közvéleménye ugyanakkor elsősorban a migrációs politikában tetten érhető különbségre vezeti vissza a kétoldalú kapcsolatok nehézségeit. A jövő nagy kérdése, hogy sikerül-e egy összeurópai megoldást találni az eltérő világképek ellenére ebben a kérdésben.
A kétoldalú kapcsolatokat a magyarok 75, a németek 67 százaléka javítaná, míg a magyarok elsősorban a gazdaságpolitikában látják a kitörési pontokat (51 százalékuk ezt nevezte meg a szorosabb együttműködés területeként), addig a németek elsősorban migrációs politikában és az éghajlat-változás elleni küzdelemben vonnák szorosabbra a szövetséget (48, illetve 37 százalék nevezte meg).
Az adatokat a vírushelyzetre tekintettel zártkörű rendezvényen mutatta be a Nézőpont Intézet. Itt Mráz Ágoston elmondta, hogy hiba lenne, ha a német baloldal 2017-hez hasonlóan ismét Magyarországgal szeretne foglalkozni a 2021-es választási kampányban, hiszen az Martin Schulz vezetésével a német szociáldemokraták legrosszabb választási eredményéhez vezetett. Ennek ellenére látható, hogy német baloldal mindent elkövet a német kancellár és a magyar miniszterelnök jó együttműködésének nehezítésére. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a két nép rengeteg szálon kötődik egymáshoz, különösen is fontosnak nevezve a Jugendwerket. Külön kiemelte a kibontakozó hadiipari együttműködést, amely a jó gazdasági kapcsolatoknak új dimenzióját jelenítheti meg. Boris Kalnoky, a Matthias Corvinus Collegium Médiaiskolájának frissen kinevezett vezetője, aki évtizedes újságírói tapasztalattal rendelkezik a német médiában, elmondta, hogy a németek számára az Európa-projekt identitásuk része és az éles Magyarországgal szembeni kritika nem egy esetben arra vezethető vissza, hogy Magyarországról EU-ellenességet feltételeznek. Kiemelte továbbá, hogy a Magyarországra látogató németek körében kevesli a fiatalokat (a magyar 30 év alattiak 39, a németek 29 százaléka mondta, hogy 1990 óta volt a másik országban), s ez egy külön turisztikai programot is megérne.
Német-magyar barométer 2020 itt tekinthető meg.