A háborús pesszimizmus és a szankciós válság közepette is javult a magyarok hangulata, a kormánypártok pedig megőrizték a választáson szerzett támogatottságukat – egyaránt ezt támasztja alá a Nézőpont Intézet legfrissebb (54 százalék), és a Medián legutóbb (51 százalék) nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása. Miközben az év elején negyedével nőtt a derűlátók aránya, minden második magyar a kormánypártokat választaná, s a legerősebb ellenzéki párt is csak negyed ekkora támogatottsággal rendelkezik.

A szankciós válság ellenére javult a magyarok közhangulata, s többségük továbbra is a kormánypártokat támogatja. A válságálló kormányzás bizonyítéka egyaránt a Medián február végi, és a Nézőpont Intézet március eleji felmérésének eredménye.

A 2023-as politikai évadnyitány után elsőként publikált – hibahatáron belül közel azonos – kutatási eredmények alapján a magyarok közhangulata jelentősen javult az idei év elején, még a háborús pesszimizmus ellenére is. A Nézőpont Intézet és a Medián decemberi kutatása szerint még a magyarok kétharmada (egyaránt 66 százalék) gondolta úgy, hogy inkább rossz irányba mentek a dolgok az év végén, azonban február végén, március elején már közel tíz százalékponttal kevesebben voltak borúlátók (57-58 százalék). Ezzel párhuzamosan a Nézőpont Intézet kutatása alapján 26 százalékról 32 százalékra, míg a Mediánnál ennél is nagyobb mértékben, 27 százalékról 37 százalékra nőtt a derűlátó magyarok aránya.

A Nézőpont Intézet utoljára február végén, a Mediánnal egy időben, mérte a pártok népszerűségét. Mindkét kutatás hasonló támogatási adatokra jutott. A Nézőpont Intézet a biztos szavazók bázisán vizsgálta a pártok legvalószínűbb listás eredményét, amely alapján a szavazók több mint fele (52 százalék) a Fidesz-KDNP-t támogatná, a Medián a választani tudó „biztos” szavazók körén belül szintén arra mutatott rá, hogy a kormánypártiak tennék ki a szavazók több mint felét (51 százalék).

A két felmérés hasonlóan a DK-t látta a legnagyobb ellenzéki pártnak: 12 (Nézőpont) és 14 (Medián) százalékos támogatás mellett. A harmadik legnépszerűbb párt esetében azonban enyhe, de hibahatáron belüli különbség látható a két intézet adata között. A Nézőpont a Mi Hazánk 9 százalékos támogatottságát mérte, míg a Medián a Momentumot látta 9 százalékos erőnek.

Mindkettő kutatás alapján a magyarok bejuttatnák a parlamentbe a Kétfarkú Kutya Pártot: 9 (Nézőpont) és 6 (Medián) százalékkal, a Jobbik pedig mindkét esetben a bejutás küszöbén áll: 4 (Nézőpont), illetve 5 (Medián) százalékon.

Külön indulás esetén egyik felmérés alapján sem nem lenne több ellenzéki erő a parlamentben: a Mindenki Magyarországa és az LMP 2-2, A Nép Pártján 2-1, az MSZP 2-1, a Párbeszéd pedig 0 és 2 százalékon áll.

Módszertan

A Nézőpont Intézet idézett közvélemény-kutatásai február 20. és 22. (pártpreferencia), illetve március 6. és 8. (hangulat) között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készültek. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók. ­A pártok hazai listás eredményének lehető legpontosabb megállapításához a Nézőpont Intézet logisztikus regressziót alkalmaz.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a HVG hetilap 2023. március 9-i számában publikált felmérése február 21. és 27. között készült 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókörű lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ± 3,5 százalék.